A tigrisparktól az egyik hsziameni vállalat bérelte ki öt évre a tigriseket. Az állatok már úton vannak a tengerparti város felé, ahol október elsejétől, az egyhetes nemzeti ünnep első napjától láthatják majd őket a helybéliek.

A tigrisekkel tart két szakképzett állatkerti gondozó is, akik végig az állatokkal maradnak majd.

A szibériai tigrisekkel foglalkozó harbini park nem először ad bérbe állatokat, hogy könnyítsen nehéz anyagi helyzetén. Száznál több tigrisük található a tajlani, a senjangi és a taijüani állatkertekben; a park évi egymillió jüant (23 millió forintot) kap értük.

Baby-boom a tigriseknél

A harbini központot 1996-ban alapították, célja a veszélyeztetett szibériai tigris szaporítása. Ezt nagyon jól csinálják, hiszen egy évtized alatt nyolcról több mint nyolcszázra nőtt az állatállomány.

A szaporulat azonban nem csupán örömet, hanem gondot is okoz, a tartományi kormányzat ugyanis nem tudja ezzel arányosan növelni az állami támogatást. Márpedig egy tigris naponta legalább 5 kiló húst eszik, a tartására fordított összeg az orvosi ellátással együtt eléri az évi 30 ezer jüant (708 ezer forintot).

A harbini központnak tehát évente 20 millió jünra (471 millió forintra) van szüksége. Három forrás áll rendelkezésükre: a jegyeladás, a tigrisek bérbe adása és állami támogatás - de ez nem elég.

Brutális húsáremelés

A hús ára 80 százalékkal nőtt Kínában az év első nyolc hónapjában, így a tigriseken is spórolni kell: marha helyett csirkét kapnak.

A kínai vadvédelmi illetékesek szorgalmazzák azt is, hogy a kormány oldja fel a tigrisszervek kereskedelmének tilalmát. A tigris csontja ősi csodaszer Kínában, és az illetékesek úgy vélik: a fogságban tartott, és természetes okból elpusztult állatok csontjaival való kereskedelem nem hátráltatná a vadvédelmet.

Kínában alig ötven tigris él szabadon, fogságban viszont mintegy ötezer. A számuk nagyjából állandó, mert évente ezer kölyök születik, és körülbelül ugyanennyi pusztul el.