Infostart.hu
eur:
388.7
usd:
337.04
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor

Mit keres a NASA parkolójában a Google magánrepülője?

A pazarlás újabb mérföldkövéhez érkezett a világ leggazdagabb cégvezetőinek klubja, miután a Google alapítói úgy döntöttek, hogy az amerikai űrügynökség, a NASA területén tartják magánrepülőgépüket, mert az közel van az irodához. A hóbort évi 1,3 millió dollárba (238 millió forintba) kerül...

Eddig sem volt kétséges, hogy Larry Page és Sergei Brin nem szűkölködik az anyagiakban, most azonban újabb jelét adták gazdagságuknak. A Google internetes cég alapítói ugyanis azzal a problémával szembesültek, hogy nem tudják irodájukhoz közel leparkolni magánrepülőjüket.

A gondot úgy oldották meg, hogy meggyőzték a közeli NASA vezetőit arról, hogy az egyik közeli bázison szállhassanak le és fel a gépek. Összesen négy repülőről van szó, egy-egy Boeing 767-200-as típusról (a két alapítónak) és két másik gép a cég többi vezetőjének.

Az űrbázis természetesen zárva van minden magángép számára - kivéve a Google vezetőit... Az egyezség megkötése után máris többen kérdéseket tettek fel az állami hivatal kereskedelmi tevékenységével kapcsolatban.

A döntés várhatóan felháborítja majd a többi, közelben élő milliárdost is, akik jelenleg kénytelenek a nagy repülőterek jóval kényelmetlenebb és lassabb körülményei között le- és felszállni gépeikkel.

A megállapodás része egyébként az is, hogy az űrügynökség szállíthat bizonyos tudományos eszközöket a Google gépein, melyet adott esetben a NASA munkatársai is használhatnak.

"Ez egy olyan lehetőség a számunkra, melynek segítségével csökkenthetjük a repülőtér fenntartási költségeit és a tudományos kutatásunkra is felhasználhatjuk ezeket a gépeket. Csak nyerhettünk a megállapodással" - magyarázta a NASA egyik szóvivője.

Az egyaránt 34 éves Larry Page és Sergei Brin fejenként 17 milliárd dolláros (3111 milliárd forintos) vagyonnal rendelkezik, így aligha fogja őket megrendíteni az évi 1,3 millió dolláros (238 millió forintos) parkolási díj...

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×