Az idei influenzajárványt sokan meglehetősen intenzívnek ítélik Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint az év harmadik hetében már 53 800 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ami csaknem kétszerese a tavalyi esetszámnak, melynek legfőbb oka, hogy ebben a szezonban hamarabb indult az influenzajárvány - írja a hirado.hu. Tehát a tavalyi szezonban a 4. naptári héten a járvány 4. hetében jártunk, míg az idei szezonban már a járvány 7. hetében vagyunk. A megbetegedések különösen a fiatalabb korosztályt érintik, de az idősek és a krónikus betegek körében is egyre több a súlyos eset.

A szakértők szerint az egyik fő ok az, hogy az elmúlt évek járványügyi intézkedései miatt sok ember szervezete nem találkozott az influenzavírussal, így kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben. A Covid-19 időszaka alatt a maszkviselés, a távolságtartás és a korlátozások miatt az influenza háttérbe szorult, így most, hogy a vírus újra szabadon terjed, sokkal több embert betegít meg. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek, mivel az elmúlt években kevésbé voltak kitéve az influenzavírusnak, így szervezetük még nem tudott természetes védettséget

Az NNGYK tájékoztatása szerint:

"Jelenleg közepes intenzitású influenzajárvány zajlik hazánkban. Magas intenzitású utoljára a 2016-2017-es szezonban volt. Akkor a csúcsértéken 100 ezer lakosból, 1042 betegedett meg. Összehasonlításképpen most 728-nál tartunk."

Azt is fontos kiemelni, hogy bár a vírussal megküzdők közül sokan panaszkodnak súlyos tünetekre, jelenleg az összes beteg 0,09 százaléka igényel kórházi ellátást.

"A most cirkuláló vírus nem okoz súlyosabb megbetegedést, mint amit általában megszoktunk" – közölte az NNGYK, kiemelve, hogy az influenzaszerű megbetegedések a leggyakrabban a 14 évesnél fiatalabbak között fordulnak elő, ezen belül is leginkább a 3-5 évesek körében.

A gyermekek jelentős része feltehetően még nem találkozott ezzel a vírussal, ezért fordul elő a körükben a legtöbb megbetegedés, illetve ők jelennek meg leggyakrabban az orvosnál, ugyanakkor a súlyos, szövődménnyel járó megbetegedés veszélyének az idősek (60 éven felüliek) és a krónikus betegek vannak kitéve.

Tekintettel arra, hogy a tavalyi kisebb járvány is március végéig kitartott, így még akár másfél, két hónap is előttünk állhat, így még most is be lehet adatni az influenza elleni védőoltást. A védőoltás után 10-14 nap alatt kialakul a védettség, ezért az oltás után különösen ajánlott kerülni a zsúfolt, közösségi helyeket, minimalizálni a fertőződés lehetőségét, mivel az oltás nem nyújt azonnali védelmet. A M1 Ma reggel című műsorának hétfőn Kacskovics Imre immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja volt a vendége, aki szerint még mindig a védőoltás a legjobb védekezés.

"Mindenkinek ajánlom, különösen hogyha a rizikócsoportba tartozik. Még nem késő a védőoltást felvenni. Bizonyítottan nem veszélyes a védőoltás, viszont bizonyítottan hatékony"

– javasolta az immunológus, hozzátéve, hogy a védőoltás ebben az esetben nem azt jelenti, hogy nem kapjuk el a betegséget, hanem hogy nagy eséllyel nem alakulnak ki szövődmények, és valószínűleg elkerüljük a kórházi kezelést.

A fokozottan veszélyeztetettek közé tartoznak egyébként a 60 éven felüliek (egészségi állapotuktól függetlenül), a krónikus légzőszervi, a szív- és érrendszeri, illetve anyagcsere-betegségben szenvedők, a csökkent immunitású személyek, továbbá a várandós vagy a gyermekvállalást tervező nők. Ugyancsak javasolt a védőoltás az egészségügyi és a szociális intézményben dolgozóknak, és a tartós ápolást-gondozást nyújtó intézmények ellátottjainak.

Összességében elmondható, hogy az akut légúti fertőzés tüneteivel orvoshoz forduló betegek száma nagyjából a tavalyi évhez hasonló, idén azonban a betegek között nagyobb arányú az influenzás esetek száma, de még így is jóval elmarad attól, ami a 2016-2017-es szezonban volt.

A jelenlegi influenzajárvány kapcsán sokan tapasztalják, hogy a betegség tünetei nemcsak súlyosak, hanem hosszabb ideig is elhúzódnak, mint azt korábban megszoktuk. Ennek gyakori oka, hogy sokan nem adnak elegendő időt a gyógyulásra: a tünetek enyhülése után azonnal visszatérnek a munkába vagy a közösségi életbe, holott a szervezet még nem épült fel teljesen, és a legyengült állapotban könnyebben alakulhatnak ki szövődmények, például tüdőgyulladás vagy arcüreggyulladás.

Kacskovics Imre szerint az idei influenza szezon előbb kezdődött, mint tavaly, azaz december közepén és végén tavaly az akut légúti megbetegedések hátterében zömében még a SARS-CoV-2 állt, és az influenzaaktivitás csak az első naptári héttől kezdett megerősödni. A idei szezonban a járvány lecsengését nem lehet előre megmondani.