Diplomáciai nagyüzem lesz a hét második felében Budapesten. Csütörtökön az Európai Politikai Közösség (EPC) találkozóját tartják a magyar fővárosban, pénteken pedig az Európai Tanács informális csúcsának ad otthont Budapest, ahol a magyar soros elnökség reményei szerint egy európai versenyképességi paktumot is elfogadnak. A csúcstalálkozókon többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mario Draghi volt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke is részt vesz.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta: az Európai Politikai Közösség informális találkozóin Oroszországot és Fehéroroszországot leszámítva számos európai ország vezetői megjelennek. Legutóbb júliusban az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban tartottak ilyen csúcsot, melyre 47 európai állam-, illetve kormányfő kapott meghívást. Az EPC az Európa jövőjéről szóló politikai és stratégiai megbeszélések kormányközi fóruma, amelyet 2022-ben Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hoztak létre.

Máthé Réka Zsuzsánna hangsúlyozta: nem az a célja az EPC-nek, hogy az Európai Unió intézményeit, fórumait háttérbe szorítsa vagy azok alternatívájaként működjön, hanem egy olyan platformot biztosít, ahol

az Európai Unió érdekszférájába tartozó országok vezetőivel egyeztetve lazább, kötetlenebb, ám mégis minden résztvevő ország számára fontos témákról eshet szó, esetleg közös megoldás is születhet egy-egy területen.

A korábbi találkozók napirendjére kerülő témák várhatóan a budapesti tanácskozáson is szóba kerülnek, így az MCC szenior kutatója szerint arra lehet számítani, hogy a magyar fővárosban is egyeztetnek majd a megjelentek a különféle biztonsági kihívásokról, gazdasági biztonságról, migrációról és az illegális bevándorlásról is. Ami újdonság lehet a csütörtöki eseményen, hogy Máthé Réka Zsuzsánna meglátása szerint a magyar soros elnökség egy új perspektívában, a konnektivitást szem előtt tartva mutathatja be a gazdasági biztonságot. Úgy véli, a magyar kormány azt kezdeményezheti majd az ülésen, hogy az Európai Unió törekedjen még inkább a szorosabb együttműködésre bizonyos unión kívüli országokkal is. A BRICS-csúcs után a Nyugat is megtartja új formátumú diplomáciai találkozóját Budapesten, és a BRICS-ről fontos tudni, hogy folyamatosan bővül az olyan feltörekvő, a világgazdaságban is jelentős szerepet betöltő országokkal, mint például Egyiptom, Etiópia, Irán vagy az Egyesült Arab Emirátusok, továbbá Törökország is rendre belengeti, hogy szívesen csatlakozna a szervezethez.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint elképzelhető, hogy a budapesti találkozón felmerül az is, hogy az EU-nak az olyan országokkal is keresni kellene a kapcsolatfelvételt, amelyek kiemelt stratégiai partnerei a BRICS-tagállamoknak.

Külön megemlítette Azerbajdzsánt, Grúziát és Örményországot, amely országok mindkét blokk számára fontosak – és nem csak az energiabiztonság szempontjából.

Az Európai Politikai Közösség találkozói informális ülések, amelyeken nem születnek formális megállapodások és általában nem adnak ki közös nyilatkozatokat sem a résztvevők, inkább kapcsolatépítő, a közös gondolkodást előrevivő tanácskozásokról van szó. A kutató úgy fogalmazott, egyes berkekben „politikai villámrandiként” emlegetik ezeket az összejöveteleket. „Olyan témákban gondolkodnak együtt az egyes európai országok vezetői, amelyek mindenki számára lényegesek. Az állásfoglalások és a különböző nyilatkozatok elfogadása helyett sokkal inkább együttgondolkodás és a problémák esetleges megoldása szokott a középpontba kerülni” – magyarázta.

Ellehetetlenítik-e a versenyképességi paktum elfogadását?

Az uniós állam- és kormányfők számára pénteken informális csúcstalálkozót tartanak Budapesten, amelyen viszont már egy nagyon fontos döntés is születhet, hiszen a magyar kormány reményei szerint elfogadnak majd egy versenyképességi paktumot. Máthé Réka Zsuzsánna úgy véli, sikeres lehet majd a pénteki tanácskozás, és van esély arra, hogy elfogadják a tervezetet az unió versenyképességének előremozdítása érdekében. Ugyanakkor hozzátette: vannak olyan befolyásoló tényezők is, amelyek miatt több kérdés is felmerül. Az egyik ilyen például, hogy hány partner támogatja ezt a kezdeményezést, főleg annak tükrében, hogy több nemzetközi, diplomáciai forrás szerint egyes uniós tagállamok nem tágítanak, és továbbra is bojkottálni akarják a magyar soros elnökséget. Emiatt főleg

a balti államok ragaszkodnak ahhoz, hogy ne Budapesten és ne most fogadják el a versenyképességi paktumot – még úgy is, hogy a tartalmával egyébként egyetértenek.

A másik fő kérdés pedig arra vonatkozik, hogy sikerült-e egy olyan stratégiát kidolgozni, amely mind a 27 uniós tagállam számára, illetve az egymástól eltérő gazdasági struktúrákkal rendelkező országok számára egyaránt elfogadható. Máthé Réka Zsuzsánna hozzátette: az utóbbi időben nagyon eltérő véleményeket lehetett arról hallani, hogy melyek a legfontosabbak kritériumok. Amiben viszont teljes egyetértés látszik, az az energiabiztonság megteremtése. Ennek elősegítésében pedig informálisan fontos szerepe lehet az Európai Politikai Közösségnek, illetve a csütörtöki budapesti ülésnek.

A tervek szerint az amerikai elnökválasztás, annak eredménye és várható hatása is témája lesz a pénteki, budapesti informális EU-csúcsnak. Az MCC szenior kutatója ezzel kapcsolatban kiemelte: a két elnökjelölt meglehetősen eltérő politikát képvisel az európai kapcsolatokat illetően. Mint fogalmazott, Donald Trump azt ígérte, hogy ha visszatérhet a Fehér Házba, akkor „sokkal protekcionistább politikát alkalmazna” az Európai Unióval szemben. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például visszaállíthatja a magasabb vámokat. Máthé Réka Zsuzsánna szerint még az sem kizárt, hogy az uniós versenyképességi paktumot is nagymértékben befolyásolhatja, hogy ki lesz majd a következő öt évben az Amerikai Egyesült Államok elnöke.