Infostart.hu
eur:
390.71
usd:
337.49
bux:
120700.1
2026. március 3. kedd Kornélia
Féltengelyek a GKN Automotive Hungary Kft. új gyárának avatásán Felsőzsolcán 2023. szeptember 8-án. Mintegy 52 milliárd forintos zöldmezős beruházással 1500 munkahelyet hoz létre Felsőzsolcán a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának számító GKN. Az üzem a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Nemet mondott az Európai Bizottság a felsőzsolcai autóalkatrész-gyár állami támogatására

Az uniós testület megítélése szerint a támogatás nem összeegyeztethető az EU versenyszabályaival, ezért született a döntés.

Az észak-magyarországi új autóalkatrészgyártó-üzem építésének támogatására irányuló magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

Magyarország 2021-ben értesítette az uniós testületet, hogy 43,76 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban, Felsőzsolcán tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósulna meg.

Az Európai Bizottság 2022-ben vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Magyarország által nyújtani szándékozott állami támogatás összhangban van-e az uniós szabályokkal.

A bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy hátrányos helyzetű régiójában, mindazonáltal kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.

Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges. Választ keresett arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a térségben.

A vizsgálat alapján a testület arra a következtetésre jutott: Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra telepítésében. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a kedvezményezett az állami támogatás figyelembevétele nélkül döntött a magyarországi beruházás mellett, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a beruházás máshol valósulhatott volna meg.

"Mivel tehát az állami támogatás nem ösztönözte hatékonyan a befektetőt arra, hogy a beruházást az észak-magyarországi régióban valósítsa meg, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal"

- áll a bizottsági közleményben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a regionális támogatásnak arra kell ösztönöznie egy vállalkozást, hogy hátrányos helyzetű területen kiegészítő tevékenységet végezzen.

"Vizsgálatunk során kiderült, hogy a támogatásra vonatkozó magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat egyébként is Magyarországon végzett volna" - tette hozzá az uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Magyarics Tamás: négy célja van Donald Trumpnak az iráni háborúval

Az amerikai közvélemény Magyarics Tamás szerint úgy látja, hogy ha egy adott háború úgymond szükséges, akkor nagyobb áldozatot is elvisel a közvélemény. „A jelenlegi veszteségek még nem nagyon indokolják azt, hogy emiatt az amerikaiak többsége Donald Trump ellen forduljon” – vélekedett az iráni helyzettel összefüggésben.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, indul az olajállamok megtorlása, új országok lépnek be a háborúba – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×