Infostart.hu
eur:
384.69
usd:
329.38
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Féltengelyek a GKN Automotive Hungary Kft. új gyárának avatásán Felsőzsolcán 2023. szeptember 8-án. Mintegy 52 milliárd forintos zöldmezős beruházással 1500 munkahelyet hoz létre Felsőzsolcán a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítójának számító GKN. Az üzem a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Nemet mondott az Európai Bizottság a felsőzsolcai autóalkatrész-gyár állami támogatására

Az uniós testület megítélése szerint a támogatás nem összeegyeztethető az EU versenyszabályaival, ezért született a döntés.

Az észak-magyarországi új autóalkatrészgyártó-üzem építésének támogatására irányuló magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak - közölte az Európai Bizottság.

Magyarország 2021-ben értesítette az uniós testületet, hogy 43,76 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Rubin NewCo Kft. részére az észak-magyarországi régióban, Felsőzsolcán tervezett új gépjárműalkatrész-gyár megépítéséhez. Az üzemben féltengely és kardántengely gyártása valósulna meg.

Az Európai Bizottság 2022-ben vizsgálatot indított annak értékelésére, hogy a Magyarország által nyújtani szándékozott állami támogatás összhangban van-e az uniós szabályokkal.

A bizottság előzetes értékelése alapján megállapította, hogy a beruházási projekt elősegíti a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást az EU egy hátrányos helyzetű régiójában, mindazonáltal kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés összhangban van-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, különösen a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatással.

Az uniós bizottság ezért úgy határozott, hogy vizsgálatot indít annak értékelésére, hogy a támogatás arányos-e, vagyis nem lépi-e túl azt a mértéket, ami a beruházás hátrányos helyzetű régióba vonzásához szükséges. Választ keresett arra is, hogy az intézkedésnek van-e ösztönző hatása a térségben.

A vizsgálat alapján a testület arra a következtetésre jutott: Magyarország nem tudja bizonyítani, hogy a támogatás döntő szerepet játszott a beruházás Magyarországra telepítésében. A rendelkezésre álló bizonyítékok azt mutatták, hogy a kedvezményezett az állami támogatás figyelembevétele nélkül döntött a magyarországi beruházás mellett, és nem volt elegendő bizonyíték arra, hogy a beruházás máshol valósulhatott volna meg.

"Mivel tehát az állami támogatás nem ösztönözte hatékonyan a befektetőt arra, hogy a beruházást az észak-magyarországi régióban valósítsa meg, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal"

- áll a bizottsági közleményben.

Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos a döntéssel kapcsolatban azt nyilatkozta: a regionális támogatásnak arra kell ösztönöznie egy vállalkozást, hogy hátrányos helyzetű területen kiegészítő tevékenységet végezzen.

"Vizsgálatunk során kiderült, hogy a támogatásra vonatkozó magyar terv nem felel meg az uniós állami támogatási szabályoknak, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat egyébként is Magyarországon végzett volna" - tette hozzá az uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

A klímaváltozással együtt járnak a jelenleg is tapaszalt havas időszakok, amelyek a felmelegedés miatt ritkán fordulnak elő, de az ilyen extrém szélsőségekre fel kell készülni – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai intézet vezető kutatója.

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Az amerikai haderő elsöprően sikeres, Venezuela elleni hadműveletét követően a Fehér Ház ura, Donald Trump, ismét elkezdett Grönland meghódításáról álmodozni. Bár mérlegelik a térség megvásárlását és valamilyen különleges egyezmény aláírását megosztott ellenőrzésről, az Egyesült Államok nyíltan kommunikál arról, hogy opció Grönland katonai megszállása - ezzel egy NATO-szövetséges, Dánia megtámadása. Ha Amerika valóban megtámadná Dániát, az így is egyre ingatagabb lábakon álló világháború utáni nemzetközi jogrend végleges pofont kapna, a NATO pedig alighanem megszűnne létezni. Nézzük meg, miért ennyire fontos Grönland az USA-nak és mi történne, ha az Egyesült Államok valóban meg akarná szállni a területet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×