eur:
411.32
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Márki-Zay Péter az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd LMP (j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Győr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Megjelent az ÁSZ részjelentése a kampányfinanszírozásról: fizethet az ellenzék

Az Állami Számvevőszék közzétette a 2022. évi országgyűlési képviselő-választási kampányra fordított pénzeszközök elszámolásának ellenőrzéséről szóló részjelentését.

Az ÁSZ megállapította, hogy az ellenzéki összefogás pártjai 261,26 millió forint, külföldről származó tiltott támogatást fogadtak el a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól. Ugyanezen mozgalom által elköltött további 1 412,26 millió forint kampányfinanszírozásban betöltött szerepének tisztázásához a NAV megkeresésére volt szükség, így a NAV vizsgálatainak lezárultáig részjelentést adott ki az ÁSZ.

Az Állami Számvevőszék közlése szerint a törvényi kötelezettségéből eredő ellenőrzése során azt vizsgálta, hogy szabályszerű volt-e a költségvetési támogatás felhasználása, betartották-e a jelölő szervezetek a választási kampány költségeire vonatkozó korlátozást, illetve betartották-e a tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmakat. Az ÁSZ külön részjelentést készített annak a hat pártnak a kampányköltéseiről, amelyek közös listán indultak a választásokon.

Mint ismert, a választásokon hat párt – a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt – közös listát állított a választáson a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnöke, Márki-Zay Péter részvételével. A hatpárti összefogás miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter volt.

Az ÁSZ ellenőrzése során megállapította, hogy a hat párt, közös miniszterelnök-jelöltjük és a Mindenki Magyarországa Mozgalom az erre a célra létrehozott kampánytanács közreműködésével közös kampányt folytatott, közös kampányrendezvényeket tartott, a kampányban közös plakátokat, kiadványokat, szórólapokat és egyéb kampányeszközöket, valamint közös logót és egységes választási szlogeneket használt. Ezáltal a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem pénzbeli támogatást nyújtott a hatpárti összefogás számára.

A részjelentés rögzíti, hogy bár az Alaptörvény értelmében mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához és ez alapján bárki, magánszemélyek, egyesületek, gazdasági társaságok, és a sajtó is végezhet olyan tevékenységet, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására – s emiatt ez jogilag kampánytevékenységnek minősülhet – , de a külső szereplő által végzett kampánytevékenység nem jelenhet meg a pártokkal összehangolt formában, tartalommal, intézményesített együttműködésben, koordinációban, deklaráltan a pártok eszközeinek vagy rendezvényeinek finanszírozásával. Az MMM és a hatpárti lista esetében ez bizonyítottan megtörtént.

Az ellenőrzés során az ÁSZ más, nem pártnak minősülő szervezetek kapcsán is vizsgálta, hogy volt-e szervezett együttműködés, közös kampánytevékenység választáson jelöltet állító pártokkal, de az MMM és a hat párt esetében tapasztalt intézményes együttműködést nem tárt fel, ezen szervezetek tevékenysége a szabad véleménynyilvánítás kereteit nem lépték túl.

Az MMM által a kampányidőszakban kampányeszközök finanszírozására fordított 1 673,52 millió forint összegből 1 412,26 millió forint összeg tekintetében az ÁSZ megkereséssel fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), mivel kérdések merültek fel a szerződéseken és számlákon szereplő gazdasági események valódiságát illetően, s a megkeresett, osztrák illetőségű gazdasági társaság az ÁSZ részére nem szolgáltatott adatot. A NAV megkereséssel nem érintett, a közös kampány során a pártok által bizonyítottan elfogadott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás ÁSZ által megállapított összege 261,26 millió forint.

Az ÁSZ megállapította, hogy ennek az összegnek jogi személytől való elfogadásával a pártok tiltott támogatásban részesültek.

A pártok az eljárás során két alkalommal is tehettek észrevételt a jelentéstervezetre, egyszer pedig zárómegbeszélésen mondhatták el véleményüket, az észrevételeiket és az ÁSZ arra adott válaszait a részjelentés teljes egészében tartalmazza.

A törvényi rendelkezések értelmében a tiltott támogatás összegét az ÁSZ felhívására 15 napon belül kell a központi költségvetés részére befizetni, ezzel egyidejűleg a párt központi költségvetésből juttatott támogatását a tiltott támogatás összegével csökkenteni kell. A pártok a megállapított összeget egyenlő mértékben kötelesek a központi költségvetésnek befizetni, mivel a pártok közös kampánytevékenységet folytattak, a számukra nyújtott vagyoni hozzájárulás a pártok érdekeit egyenlő mértékben szolgálta, a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségre törekvő pártok pedig nem csupán a saját, de a velük közös listán induló többi párt sikeres választási szereplésében is érdekeltek voltak.

Azaz pártonként 43,5 millió forintot kell visszafizetniük az érintett pártoknak, és az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget tart vissza az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis

a tényleges büntetés összesen 520 millió forint, pártonként 87 millió forint.

Az ellenzéki összefogásban részt nem vevő további jelölő szervezetek – a FIDESZ–Magyar Polgári Szövetség, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Megoldás Mozgalom, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – kampányköltéseinek ellenőrzéséről külön jelentés készült. Ezen szervezetek esetében az ÁSZ nem állapított meg tiltott párttámogatást.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

Történelmi támadás történt Ukrajna ellen? Megszólalt Vlagyimir Putyin - Híreink az ukrajnai háborúról csütörtökön

A tegnapi nap folyamán brit Storm Shadow cirkálórakéták csapódtak be Kurszk megyében, a támadást az ukrán légierő indította, átlépve ezzel egy újabb orosz "vörös vonalat." A fejleményekre válaszul az orosz vezetés állítólag tűzkészenlétbe helyezte néhány RSz-26-os interkontinentális ballisztikus rakétaindítóját (ICBM), elvileg nukleáris robbanófej nélkül. A nap folyamán egy ICBM-nek vélt rakétát ki is lőttek az orosz erők Dnyipró városára. Vlagyimir Putyin később közölte: valójában nem ICBM-et, hanem egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×