A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés rendkívüli ülése, amelyet az ellenzék hívott össze. A kezdeményezők ezért csak napirend előtt érvelhettek a svéd NATO-tagság minél gyorsabb jóváhagyása mellett.

A Párbeszéd újonnan megválasztott frakcióvezetője hazugsággal vádolta meg Orbán Viktor miniszterelnököt.

− Nemrég azt mondta, miután a törökök is ratifikálták a svéd NATO-csatlakozást, hogy a magyar országgyűlés is az első adandó alkalommal meg fogja ezt erősíteni. Itt az első adandó alkalom, itt vagyunk mi is, csak a Fidesz nincsen sehol − mondta Tordai Bence.

A jobbikos Brenner Koloman nem érti, hogy a kormányoldal miért húzza az időt a svéd NATO-tagság ügyében.

– Tessék nekem elmondani, hogy abban mi a politikai logika, hogy hosszú hónapokon keresztül az egész európai közvélemény, az Európai Nemzetek Szövetsége, és a NATO szövetségeseink szemében Orbán Viktor és a Fidesz Putyin bábjává válik, és gyakorlatilag orosz érdekeket szolgál ki − tette fel a kérdést a frakcióvezető-helyettes.

A szocialista Harangozó Tamás is a NATO bővítése mellett érvelt, szerinte Svédország NATO-hoz történő csatlakozása további erős garanciákat jelenthetne a szövetséges államokra, így Magyarországra nézve is.

Vadai Ágnes nem hiszi el, hogy a ratifikáció nem Orbán Viktor miniszterelnökön, hanem a kormánypárti képviselőkön múlik, a DK alelnöke azt mondta: Orbán az egyszemélyi felelős, aki kedvezni akar Putyinnak, megtörve ezzel a NATO egységét, és nyilván legyezi a hiúságát, hogy róla írnak a nemzetközi sajtóban.

Novák Előd viszont arról beszélt, hogy meg kell vétózni Svédország NATO-tagságát.

A Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: Európa békéje akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem vagy csak alig határos egymással, mert van egy katonailag semleges, úgynevezett puffer zóna. Korábban északon Finnország és Svédország töltötte be ezt a szerepet, míg Közép-Kelet Európában pedig Ukrajna.

A kormány korábban többször is egyértelművé tette, hogy támogatja a svéd NATO-tagságot, de annak megszavazásához a kormánypárti többségnek további svéd garanciákra, illetve politikai gesztusokra van szüksége.

Az ellenzéki politikusok bírálták a kiemelt beruházásokról szóló törvényt is

Az LMP eltörölné a jogszabályt, a párt társelnöke Kanász-Nagy Máté arra emlékeztetett, hogy korábban népszavazási kezdeményezéssel is próbálták hatályon kívül helyezni ezt a törvényt, de a kormánypártok a jogszabályt átemelték a magyar építészetről szóló törvénybe, amivel lényegében elmenekültek a népszavazás elől.

Az ellenzéki képviselők az elnöki kegyelemben részesült K. Endre ügyében is felszólaltak. Vadai Ágnes azt mondta: aki egy pedofil által molesztált gyereket arra akar kényszeríteni, hogy hallgasson örökre, az a DK értékrendje szerint pontosan ugyanolyan megítélés alá esik, mint a bűnös, akit mosdat. A politikus hozzátette: Novák Katalin méltatlan lett a köztársasági elnöki posztra, ezért megszüntetési eljárást kezdeményeznek vele szemben.

Harangozó Tamás (MSZP) felidézte, hogy a Fidesz-kormány alatt szabadon engedték az azeri "baltás gyilkost", majd kegyelemben részesült a "terrorista Budaházyt" és a bicskei gyermekotthon pedofil vezetőjének segítőjét. A szocialista politikus azt kérdezte, mennyire keresztény és családbarát az a hatalom, amelyik ilyet tesz? Később a párt közölte, hogy "Novák Katalin méltatlanná vált a köztársasági elnöki tisztségre, amiért az MSZP is

kezdeményezi és támogatja a megfosztási eljárás megindítását".

A köztársasági elnöki kegyelemben részesülő K. Endre igazgatóhelyettes volt abban a bicskei gyermekotthonban, ahol az igazgató kisfiúkat zaklatott. Kényszerítés miatt ítélték 3 év börtönre, mert hamis vallomást akart aláírattatni az egyik gyerekkel.

Az Országgyűlés rendkívüli ülésén Fidesz és a KDNP képviselőihez hasonlóan miniszterek és államtitkárok sem jelentek meg (hétfőn egyébként háromnapos kihelyezett kormányülés kezdődött Sopronbánfalván).