Infostart.hu
eur:
385.64
usd:
329.43
bux:
119942.49
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Unsplash

Koren Balázs az Arénában: egy tanár ne legyen bohóc, de magnókazetta se

A mai gyerekeket már élményszerűen kell tanítani, mert különben nem lehet megtanítani őket semmire. Ugyanakkor ennek is van egy határa – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, az ELTE Természettudományi Karának oktatója. A Yettel Prosuli szakmai vezetője arról is beszélt, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel.

„Nem bohócok vagyunk a tanteremben, az egy másik szakma” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, aki szerint a másik véglet sem jó, amikor a tanár repetitív, unalmas „magnókazettává” válik, mert akkor valóban nincs szükség rá. Mint mondta, az igazság valahol középen van, de fontos, hogy a tanár képes legyen lekötni a diákokat, valamint értékes tudást közvetítsen.

Meglátása szerint már nagyon sok mindennel próbálták „eltemetni” a tanárokat, most éppen a mesterséges intelligenciával, de ez nem fog bekövetkezni, mert szükség van egy olyan emberre, aki emberekkel foglalkozik, amit nem lehet majd egy gépnek kiszervezni soha.

Kitért arra is, hogy a tárgyi tudást elengedhetetlennek tartja, viszont ezt nem biztos, hogy olyan mélységig és nem úgy kellene átadni, ahogyan ma történik. „De nem lehet elengedni egy csomó dolgot az oktatásból” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a viszonylag nagy tananyag mellett mikor jut idő arra a sok minden másra, amit még elvár a világ egy tanártól a nevelő munkára, azt válaszolta, hogy amikor ő belép egy terembe és elkezd tanítani, akkor a tudáson kívül önkéntelenül átad egy viselkedési normát is. „A diák minta alapján tanul; tanárként, ha ott állunk a gyerekek előtt és minta lehetünk a számukra, akkor ebben már van egy nevelés” – mutatott rá.

Digitális oktatás

Az ELTE Természettudományi Karának oktatóját sok más mellett arról is beszélt a műsorban, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel. Mint mondta, a tanároktól ugyan óriási extra erőfeszítés hibrid környezetben oktatni, de sok minden „kiveszett”, holott bizonyos differenciális módszereket alkalmazni lehetne az oktatásban a digitális eszközök segítségével.

Gondolva arra például, hogy a digitális technika révén egy tanár – látva, hogy egy diák miben jó, esetleg miben van lemaradása – személyre szabottan tud vele foglalkozni és feladatot adni a tudása alapján. „Ezért bízom abban, hogy ezek a módszerek vagy nem vesztek ki teljesen, vagy vissza fognak térni, mert mindenki látni fogja, hogy ezek tényleg előnyök az oktatásban” – fogalmazott.

A Covid alatt az „inga kilendül az egyik irányba és most – a fizika törvényeinek megfelelően – a másik irányba" – vélekedett Koren Balázs, mondván, a pandémia után mindenki annyira megörült annak, hogy „visszatért a régi”, hogy szinte stigmát kapott a digitális oktatás, mint ami egy kényszer, rossz dolog volt. Emiatt aztán sok pedagógus eldobta, hogy nincs rá szükség. A Yettel Prosuli szakmai vezetője szerint talán most már abban a fázisban tartanak, hogy a „mindent eldoboktól” kezdik újra felszedni azokat, amik egyébként jók és hasznosak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Nagy Márton: „megvizsgáljuk, kik voltak a hideg nyertesei” – új adó jöhet a szerdai kormányülésen

Tavaly januárhoz képest 43 százalékkal lehet magasabb itthon az átlagos földgázfogyasztás – jelentette ki egy háttérbeszélgetésen a nemzetgazdasági miniszter. Nagy Márton kiemelte, hogy a hideg vesztesei a fogyasztók, ezért a kormány meg fogja vizsgálni, hogy miként lehet segíteni azokon, akiknek megnövekedett a gázszámlája például azzal, hogy átlépték a kedvezményes fogyasztási határt.

Katonai támadásra készítik fel Grönland lakosságát

Grönland miniszterelnöke szerint a sziget lakosságának és hatóságainak fel kell készülnie egy katonai jellegű válsághelyzetre is, miután Donald Trump területszerzési fenyegetései miatt az invázió kockázata megnőtt. Dánia és NATO lépései, valamint az amerikai vámfenyegetések tovább élezik a geopolitikai feszültséget az egyre nagyobb stratégiai jelentőségű sarkvidéki térségben.
Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Robbanás rázta meg Krasznodárt, hatalmas baj van Kijevben - Szerdai híreink az ukrán frontról percről percre

Ma hajnalban hatalmas robbanás rázta meg Afipszkij városát, Oroszország Krasznodár megyéjében, ukrán források szerint egy orosz légvédelmi rakéta tévedt el, amely eltalált egy magasházat. Kijevben nagyon súlyos a helyzet a folyamatos orosz bombázások miatt: a lakóövezetek nagy részében sem áram, sem fűtés, sem ivóvíz nincs. A fronton nincsenek nagy mozgások: Huljajpole, Pokrovszk és Kosztyantynivka most a harcok epicentruma, az extrém hideg alighanem korlátozza a katonai műveleteket is. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×