Infostart.hu
eur:
356.11
usd:
306.2
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Unsplash

Koren Balázs az Arénában: egy tanár ne legyen bohóc, de magnókazetta se

A mai gyerekeket már élményszerűen kell tanítani, mert különben nem lehet megtanítani őket semmire. Ugyanakkor ennek is van egy határa – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, az ELTE Természettudományi Karának oktatója. A Yettel Prosuli szakmai vezetője arról is beszélt, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel.

„Nem bohócok vagyunk a tanteremben, az egy másik szakma” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs középiskolai matematikatanár, aki szerint a másik véglet sem jó, amikor a tanár repetitív, unalmas „magnókazettává” válik, mert akkor valóban nincs szükség rá. Mint mondta, az igazság valahol középen van, de fontos, hogy a tanár képes legyen lekötni a diákokat, valamint értékes tudást közvetítsen.

Meglátása szerint már nagyon sok mindennel próbálták „eltemetni” a tanárokat, most éppen a mesterséges intelligenciával, de ez nem fog bekövetkezni, mert szükség van egy olyan emberre, aki emberekkel foglalkozik, amit nem lehet majd egy gépnek kiszervezni soha.

Kitért arra is, hogy a tárgyi tudást elengedhetetlennek tartja, viszont ezt nem biztos, hogy olyan mélységig és nem úgy kellene átadni, ahogyan ma történik. „De nem lehet elengedni egy csomó dolgot az oktatásból” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a viszonylag nagy tananyag mellett mikor jut idő arra a sok minden másra, amit még elvár a világ egy tanártól a nevelő munkára, azt válaszolta, hogy amikor ő belép egy terembe és elkezd tanítani, akkor a tudáson kívül önkéntelenül átad egy viselkedési normát is. „A diák minta alapján tanul; tanárként, ha ott állunk a gyerekek előtt és minta lehetünk a számukra, akkor ebben már van egy nevelés” – mutatott rá.

Digitális oktatás

Az ELTE Természettudományi Karának oktatóját sok más mellett arról is beszélt a műsorban, hogy a közoktatás túl sok mindent elhagyott abból a digitális gyakorlatból, amit a koronavírus-járvány idején kényszerűségből halmozott fel. Mint mondta, a tanároktól ugyan óriási extra erőfeszítés hibrid környezetben oktatni, de sok minden „kiveszett”, holott bizonyos differenciális módszereket alkalmazni lehetne az oktatásban a digitális eszközök segítségével.

Gondolva arra például, hogy a digitális technika révén egy tanár – látva, hogy egy diák miben jó, esetleg miben van lemaradása – személyre szabottan tud vele foglalkozni és feladatot adni a tudása alapján. „Ezért bízom abban, hogy ezek a módszerek vagy nem vesztek ki teljesen, vagy vissza fognak térni, mert mindenki látni fogja, hogy ezek tényleg előnyök az oktatásban” – fogalmazott.

A Covid alatt az „inga kilendül az egyik irányba és most – a fizika törvényeinek megfelelően – a másik irányba" – vélekedett Koren Balázs, mondván, a pandémia után mindenki annyira megörült annak, hogy „visszatért a régi”, hogy szinte stigmát kapott a digitális oktatás, mint ami egy kényszer, rossz dolog volt. Emiatt aztán sok pedagógus eldobta, hogy nincs rá szükség. A Yettel Prosuli szakmai vezetője szerint talán most már abban a fázisban tartanak, hogy a „mindent eldoboktól” kezdik újra felszedni azokat, amik egyébként jók és hasznosak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×