Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A visszaküldött nemzeti konzultációs kérdőívek feldolgozását végzi egy szakember a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. XIV. kerületi telephelyén 2017. december 2-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Fontos demokratikus fórum vagy drága kampányfogás? – Nemzeti konzultáció pró és kontra

A nemzeti konzultáció az Orbán-kormány szerint fontos demokratikus fórum és politikai legitimációs eszköz, a kritikusai szerint viszont egy közpénzből finanszírozott kampányfogás.

Az első nemzeti konzultációt Orbán Viktor hirdette meg 2005-ben, amikor a Fidesz még ellenzékben volt. A pártelnök országértékelő beszédében jelentette be, hogy a 2006-os választási kampányban szóban és írásban is ki fogják kérni a választópolgárok véleményét a legfontosabb közéleti kérdésekről. „A szolidaritás az, ha hazánk számíthat ránk a bajban és mi is számíthatunk a hazánkra. Ez kell ahhoz, hogy ki tudjunk hozni magunkból mindent, amire képesek vagyunk” – fogalmazott hajdanán.

A 2010-es kormányváltás után a Fidesz intézményesítette a nemzeti konzultációt, amit 2015-ig a Miniszterelnökség szervezet, azóta pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda intéz. 2010 óta tizenkettő ilyet tartottak a nyugdíjakról, az alaptörvényről, a devizahitelezésről, az adózásról, a minimálbérről, a bevándorlásról, a terrorizmusról, az Európai Unióról, Soros Györgyről, a családvédelemről, a koronavírusról és az energetikai szankciókról.

A nemzeti konzultáció egy politikai eszköz – mondta múlt év októberében az InfoRádió Aréna című műsorában Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Megfogalmazása szerint

mindig ugyanarra jó: egy-két, két és félmillió támogatónak az összegyűjtésére, ami egy megkérdőjelezhetetlen támogatásnak számít, politikai jelentőséggel bír.

Amikor a magyar kormány például tárgyalásokat folytat Brüsszelben, ez egy nagyon fontos évet jelenthet – mutatott rá a szakértő.

A nemzeti konzultáció kritikusai szerint a kérdőívek nem felelnek meg a közvélemény-kutatás szabályainak: a kérdések manipulatívak és „értelmesen” csak olyan választ lehet adni rájuk, ami az egyébként is kétharmados parlamenti többséggel és veszélyhelyzeti felhatalmazással rendelkező kormány érdekében áll. A bírálók szerint a nemzeti konzultációk eredménye a részvételi arány miatt nem reprezentatív. A szankciókról szóló konzultáció után például a kormány azt írta ki a plakátokra, hogy a magyar emberek 97 százaléka nemet mondott a szankciókra, de valójában a 8 millió választópolgárból 1 389 000 vett részt ezen a konzultáción és csak azok többsége mondott nemet a szankciókra, ezért az ellenzék szerint ez az egész valójában csak egy

„közpénzből drágán finanszírozott adatbázis építés, erődemonstráció és kampányfogás”.

Szabadi István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője tavaly decemberben beszélt erről a parlament plenáris ülésén: „Felmérések szerint a válaszadók kétharmada haszontalannak tartja a szankciókról szóló konzultációt, de a korábbi tizenegy nemzeti konzultációnak sem volt nagyobb sikere, hiszen például a járvány utáni nyitásról tartott nemzeti konzultációban mindössze 528 ezren vettek részt. Ezzel szemben a nemzeti konzultációk rengeteg közpénzt emésztenek fel, összköltségük 2010 óta elérheti az 55 milliárd forintot.”

Ennek ellenére olykor az ellenzék is előszeretettel alkalmaz a nemzeti konzultáció módszerét. Az LMP-nek és a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomnak is volt ugyanilyen logikájú konzultációja. Ők ezeket komolyan gondolták, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt viszont a fideszes konzultáció paródiáját készítette el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×