A visszaállítani tervezett építményi jog nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a klasszikus magánjog integráns része volt, amely a 20. század első felében jelent meg a hazai jogban. Hozzátette: az intézményt szervesen illeszkedő módon helyezik vissza a rendszerbe, a hagyományok mellett a környező országok által e téren elért sikerekre is figyelemmel.

A gazdasági növekedés gátját képezi, hogy különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik; az építményi jog magyar jogba történő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne - fogalmazott.

Az államtitkár elmondta:

az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötven éves időkorláttal.

A törvényjavaslat a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.

Hangsúlyozva, hogy a zálogjognak egyre jelentősebb szerep jut a gazdasági életben, arról beszélt, ez szükségessé tette a biztosítékként igénybe vehető alzálogjog részletesebb és áttekinthetőbb szabályozását, különösen az annak érvényesítésére vonatkozó szabályok esetében. Kiemelte: a módosításban szerepel, hogy az alzálogjog jogosultja egyszerűbben igazolhatja ezen jogát közjegyzői eljárás révén.

Az államtitkár azt is megemlítette: a tervezet a polgári törvénykönyv szét- és kiválási szabályai közé bevezeti a leválás intézményét, amelynek lényege, hogy a jogelőd cég vagyonából leválasztott, önálló cégbe rendezett vagyon tulajdonosává maga a jogi személy válik. Felidézte, erre korábban nem volt lehetőség.

Fónagy János azt is elmondta: a törvényjavaslat részét képezi a pénzügyi szektort szabályozó törvények módosítása, egyrészt jogharmonizációs céllal, másfelől a folyamatos fejlődésnek való megfelelés érdekében.

Szólt arról is: a módosítás elfogadásával a gépjármű üzemeltetésének fogalma helyébe a használat lép, így az a bármilyen nemű használatra kiterjed. Emellett egyszerűsödik azon külföldi balesetek ügyintézése, ahol a másik félnek egy épp becsődölt biztosítóval van szerződése; itt a jövőben a hazai garanciaalapnál is benyújthatják kártérítési igényünket. Szólt arról is: a módosítás egyik eleme, hogy akár mobiltelefonon is be lehet mutatni a jármű zöldkártyáját.

Képviselői felszólalások - építményjog, lakástakarék

Az előterjesztés vitájában a fideszes Bánki Erik az építményi joggal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az a nemzeti vagyon körébe tartozó ingatlanokon meghatározott feltételek teljesülése esetén jönne létre. Nemzeti vagyon esetén az építményi jog alapítása kizárólag visszterhes lehet - mutatott rá, jelezve,

a jogért az építmény forgalmi értékéhez viszonyított arányos ellenértéket kell majd fizetni.

Az építményi jog jogosultja az ingatlan tulajdonosának alapításkor egyszeri, fennállása alatt pedig időszakos díjat köteles fizetni.

Gy. Németh Erzsébet (DK) véleménye szerint a törvényjavaslat egyes részleteit egy normális országban lehetne támogatni, de a mai Magyarországon nem. A támogatandó rendelkezések között a gépjármű- felelősségbiztosításról szólókat, valamint a pénzforgalmi törvény módosítását említette. Az építményi jog több európai országban is létezik, de megfelelő garanciák mellett. Az ellenzéki képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat indoklása szerint az építményi jog a naperőművek megvalósulását akarja támogatni, de szerinte a koncessziók esetében is jól jöhet majd. A DK szerint a törvény hatályba lépése esetén tömeges visszaélésekre lehet majd számítani. Kifejtette:

aki már korábban engedélyt kapott napelem telepítésére, annak forgalomképessé teszik ezt az engedélyt,

vagyis a kormány tulajdonképpen a napelemüzletet akarja még inkább NER-kompatibilissé tenni.

A KDNP-s Hollik István az építményjogról azt mondta, a gazdasági növekedés egyik gátja, hogy a különféle épületek finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik. Tipikus és konkrét akadályt jelent ez a naperőművi beruházásoknál, amelyek esetében a befektetés értékét az adott földterülethez kötött erőművi engedély és a hosszú távú átvételi garancia határozza meg - magyarázta. Szerinte a klíma- és természetvédelmi akciótervben rögzített hatezer megawatt kapacitású, nagyságrendileg 1500 milliárd forint értéket képviselő naperőmű-beruházáshoz

ennek a jognak a bevezetése hitelintézeti forrást biztosíthat.

Gy. Német Erzsébet (DK) arról beszélt, hogy a javaslatnak van néhány eleme ami támogatható lenne, de az építményi jog miatt erre nincs mód.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) is kifogásolta, hogy "salátatörvény" a javaslat, szerinte nincs olyan jogalkotói nyomás, amely miatt össze kellene rakni ezeket a törvénymódosításokat. Kevesellte a lakástakarékokat érintő módosításokat. Elmondta, a kormány korábban azt ígérte, új rendszert dolgoznak ki, de ez nem történt meg. A végrehajtások kapcsán azt javasolta, hogy "tartsanak pajzsot" a bajban lévők elé, és védjék meg a minimálbért és a kisnyugdíjat. Ki kell jelölni egy összeghatárt, amely alatt meg kell védeni a letiltás alól ezeket a jövedelmeket - sürgette. Az építményi joggal kapcsolatban közölte, "zsigerből" nem utasítja el, de szerinte nem tiszta a szabályozás.

Apáti István, a Mi Hazánk vezérszónoka azt mondta, a lakástakarékra vonatkozó terület többet érdemelne. Rámutatott: ha az állam nem nyúl a fiatalok hóna alá, akkor a mostani árak mellett a legtöbbük számára elérhetetlen lesz akár egy kisebb lakás megvétele is. Nem véletlen, hogy a fiatalok többsége nem Magyarországon képzeli el a jövőjét.

A képviselő átgondolatlannak tartotta - különösen a mostani ingatlanpiaci helyzetet tekintve - a lakastakarékból az állami rész drasztikus kivonását.

Az építményi joggal kapcsolatban felvetette, mi zárja ki a határozatlan időtartamra történő megkötést. Az építményjog megkötése meglehetősen kacifántos lehet olyan helyzetben, ha például az építmény feltüntetése hivatalosan nem történt meg, vagy beépítetlen területként szerepel az tulajdoni lapon - hozott egy gyakorlati példát.

Bánki Erik: később nem jogi személyekre is kiterjeszthető lehet az építményi jog

Zárszavában a fideszes politikus egyebek mellett közölte: a természetes személyek védelme indokolja, hogy először a jogi személyeknek teszik lehetővé és ha látják a tapasztalatokat, akkor vizsgálják majd meg, hogy az állampolgárokra kiterjeszthető-e. A kodifikációs fejlődés iránya kétségkívül ez - fogalmazott.