eur:
406.65
usd:
377.69
bux:
76514.2
2024. november 8. péntek Zsombor
15 November 2022, Indonesia, Nusa Dua: Joe Biden, President of the United States of America USA, and Ursula von der Leyen, President of the European Commission, talk at the Partnership for Global Infrastructure an Investment (PGII) side event at the G20 Summit. The group of the G20, the strongest industrialized nations and emerging economies, is meeting for two days on the Indonesian island of Bali. Photo: Kay Nietfeld/dpa (Photo by Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images

Szakértő: csapdahelyzetben a Washingtonban tárgyaló Ursula Von der Leyen

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke pénteken fogadja a Fehér Házban Ursula Von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét. A megbeszélésről Rada Pétert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének docensét kérdeztük.

A találkozó legfőbb pontja Ukrajna kérdése, illetve az Oroszországhoz fűződő viszony lesz – mondta Rada Péter, emlékeztetve, hogy nem ez az első alkalom, hogy Ursula von der Leyen Joe Bidennel tárgyal, akár Washingtonban is, de szerinte az említett ügyek miatt talán nem is lehet elégszer találkozniuk. A docens úgy véli, a témát illetően az Európai Unió valamiféle csapdahelyzetben van, mert az Egyesült Államok szeretné, hogy ha az unió tagállamai folyamosan növelnék a hozzájárulásukat Ukrajna megsegítésére, miközben olyan intézkedéseket hoznak, amelyek az európai gazdaság növekedését jelentősen és negatív mértékben befolyásolják.

A megbeszélésen téma lesz a klímaváltozás, illetve az ehhez kapcsolódó zöldenergiába való befektetések kérdése is. Európa szempontjából kiemelkedően fontos, hogy a tavaly nyáron bejelentett amerikai adósságcsökkentő törvény – ami adókedvezmény formájában 369 milliárd dollárnyi támogatást nyújtana olyan, egyelőre csak amerikai cégeknek, amik zöldenergiába fektetnek –, ne vonzza el egyrészt az amerikai befektetéseket Európából, másrészt az európaiakat se vonzza a tengerentúlra – fejtette ki a szakértő.

Az egyeztetés harmadik napirendi pontja Kína szerepe lesz. Rada Péter emlékeztetett, hogy az amerikai adminisztráció véleménye szerint Kína esetleges támadó fegyvereket is juttathat Oroszország számára, ami miatt már szankciókat lengettek be. Kína szerepe azonban nemcsak az Ukrajna elleni háborút illetően fontos, hanem hogy milyen világrendi szerepet fog betölteni a jövőben, mert az a világrend, amit most érzékelhetünk, mindenféle filozófiai vagy ideológiai háttér nélkül, liberálisnak nevezhető, amit az Egyesült Államok irányít – fogalmazott az NKE docense, aki szerint ennek jelenleg egyébként Kína haszonélvezője.

Megjegyezte: amennyiben Kína valóban halálos fegyverekkel támogatja Oroszországot, az nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Uniónak is a „vörös vonal átlépése”, de ha az említett gazdasági szankcióra sor kerülne, rendkívüli mód megszenvedné Európa. Ezen a téren is tehát az látható, hogy elvárás Európától, hogy – amerikai érdekek alapján – fokozza a gazdasági-pénzügyi segítségnyújtást Ukrajnának, miközben

fennáll a lehetősége, hogy kihúzzák alóla a talajt

az esetleges Kína elleni szankciókkal. Rada Péter elmondása alapján az európai fél egyébként nincs meggyőződve arról, amit az amerikaiak állítanak Kínával kapcsolatban, ezért kivárásra játszik.

A szakértő szerint önmagában az, hogy Ursula von der Leyen utazik Washingtonban, azt sugallja, hogy nem egyenrangú fél lesz a találkozón. Az viszont, hogy a világrenddel kapcsolatos kérdésekről fog tárgyalni Joe Bidennel, ennek ellenkezőjét sejteti. Mindazonáltal az amerikaiak tökéletesen tisztában vannak vele, hogy von der Leyen pusztán az Európai Bizottságot képviseli, külpolitikai kérdésekben tehát továbbra is a tagállamokkal kell egyességre jutniuk. Bár Henry Kissinger is úgy véli, hogy az Európai Bizottság elnöke az a személy, akit az amerikai elnöknek tárcsáznia kell, ha Európával akar beszélni, a helyzet azért ennél árnyaltabb – jegyezte meg Rada Péter, megismételve, hogy a súlyos külpolitikai kérdések továbbra is tagállami és a szuverenitás részét képező hatáskörben vannak.

Arra a kérdésre, hogy mennyire befolyásolja Ursula von der Leyen tárgyalási pozícióját az, hogy a háború kitörése óta az Európai Unió szinte teljesen megszüntette az orosz földgázimportot, ugyanakkor mind több cseppfolyós gázt (LNG) szerez be az Egyesült Államokból, Rada Péter azt válaszolta, hogy az amerikaiak az orosz energiapiacot súlyosan érintő európai szankciókat illetően ugyan kezdetektől fogva hangsúlyozták, hogy Európa megtette, amit elvártak, és benne van a stratégiájukban, hogy folyamatosan segítsék a szövetségeseiket, pusztán a piaci viszonyokat tekintetve azért nem mellékes, hogy minél több gázt tudjanak értékesíteni Európába.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a földgáz, de akár a kőolaj esetében nem lehet egyik napról a másikra alternatív forrásokat kiépíteni, és azért az

nem látszódik, hogy az Egyesült Államok mennyire hosszú távon elkötelezett, hogy európai szövetségeseit ebből a szempontból kisegítse.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

Kemény tiltakozásokra is szükség lehet a szlovák nyelvtörvénnyel szemben, véli a Magyar Szövetség elnöke

A Magyar Szövetség közleményben reagált a szlovák kulturális tárca nyelvtörvényt szigorító módosítására, mert a felvidéki párt szerint semmi szükség a nyelvtörvény szigorítására, a szankciók kiterjesztésének és emelésének gondolata nemcsak indokolatlan, hanem elfogadhatatlan. Gubík László pártelnök tragikomikusnak nevezte a törvénytervezetet; úgy véli, a szlovák nyelv domináns szerepe eleve alkotmányos garanciákkal bír.

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×