A belügyminiszter által hétfőn beterjesztett, és kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja.

Úgy fogalmazott, "azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait".

Az államtitkár szerint "a legsötétebb kommunista időket" idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban.

A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezik át, ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett.

A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat. Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg.

A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A mai döntést megelőző parlamenti vitában Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka azt az álláspontját hangoztatta: a Magyar Orvosi Kamara "politikai aktorrá vált". A baloldali pártok kampányfinanszírozási ügyére hivatkozott, azt hangsúlyozva, hogy szerinte most ezeknek az összegeknek a "törlesztése zajlik". Felháborítónak nevezte, hogy míg a minisztériumi egyeztetések során a háziorvosi kamara vezetője támogatandónak tartotta az új ügyeleti szerződéseket, "máról holnapra" megváltozott a véleménye.

Azzal vádolta a MOK-ot, hogy megalázza az orvosi hivatást, megszegi saját küldetését, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást.

A kamarának szolgálni kellene az orvosokat, nem fenyegetni - hangsúlyozta a kormánypárti képviselő, aki szerint a kamara morális terhet tett az orvosokra, amikor azt javasolta, hogy szegjék meg esküjüket és ne vállaljanak ügyeletet.

Szerinte a kamara éket verne orvos és beteg közé, és alkotmányos alapjogot sért ezzel a hozzáállással.

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka "hazugságcunaminak" minősítette az orvosi kamarával kapcsolatos kormánypárti vádakat. Szerinte a MOK nem veszélyezteti a betegellátást, ugyanis soha nem mondta azt, hogy az orvosok ne vegyenek részt az ügyeletben. A MOK által kiadott dokumentumban az szerepel, hogy az orvosok vegyenek részt a régi ügyeleti rendszerben, és ne írják alá az új ügyeleti szerződést. "Szemenszedett hazugságnak" nevezte azt is, hogy a kamara etikai vizsgálattal fenyegetett volna háziorvosokat.

Hangsúlyozta: a kamarának már eddig is minden olyan jogosítványát lenullázta a kormány, amellyel javítani lehetne a kormányzat dilettáns működését. Így - jegyezte meg - a MOK nem élhetett vissza a hatalmával, "mert nem volt neki olyan".

Úgy vélte: Fidesz 20 éve a magyar orvosi kamarát egy nagymintás fókuszcsoportként működteti, azt gondolva, hogy amit velük meg lehet csinálni, azt az országgal is. Szerint a MOK egy "darálóba" került be, a kormány példát statuál a többi köztestület felé, így ezek majd nem mernek a jövőben felszólalni és kritikát megfogalmazni.

Hollik István (KDNP) szerint alapvető emberiességi, alkotmányossági kérdés az előterjesztés elfogadása, miután az orvosi kamara "megzsarolta" tagjait, amivel veszélyezteti a betegek ellátását. Felidézte: volt olyan tag, akit levélben értesített a kamara az etikai eljárás elindításáról, azért, mert tájékoztatta az orvosokat, hogyan tudnak részt venni az új ellátásban.

Szerinte ezzel a kamara pártpolitikai tevékenységet végez, amelyet az is bizonyít, hogy a MOK elnöke két éve maga is leírta, át kell alakítani az ügyeleti rendszert, de azt is írásba adta, hogy a kormány javaslata az ügyeleti rendszer átalakításáról találkozik az orvosi kamara egyetértésével. Kijelentette: mindaddig, amíg a tagság szükséges az orvosi hivatás végzéséhez, addig fenyegetés, ha valaki ellen etikai vizsgálatot indítanak. "Ez zsarolás, ráadásul az útszéli fajtából" - fogalmazott.

A MOK olyan feszültséget generált az orvostársadalomban, ami az elmúlt harminc évben nem volt tapasztalható. Ezért szerinte nincs más lehetőség, mint amit a kormány javasol, hogy megmaradjon a betegek ellátáshoz való joga és működjön az új ügyeleti rend.

Harangozó Tamás (MSZP) azt a kérdést tette fel: ki és hogyan veszélyezteti valójában a betegellátás biztonságát? Hozzátette: harminc éve nem történt olyan, hogy a meglévő ügyeleti rendszert ilyen mértékben alakítsák át a szakma megkérdezése nélkül, sőt a szakma véleményével szemben. Hangsúlyozta: az egészségügy átalakításába emberek halhatnak bele.

Tekintheti ugyan a kormány politikai aktornak a kamara vezetését, de valójában orvosok százai osztják ugyanazt a véleményt.

Sokan vallják, hogy az átalakítás nagyobb gondot fog okozni, mint amekkorát megold. Azt kérdezte: a jogszabály milyen módon fogja javítani az egészségügy helyzetét? Kórházi osztályok bezárását sorolta, amelyeket szakorvoshiány okozott. Bírálta, hogy továbbra is rendezetlen az egészségügyi szakdolgozók bére, a kórházak adóssága "évről évre a plafonon, és többéves várólisták vannak egyes beavatkozásoknál.

Miközben az egész ország érdeke, hogy megérkezzen az uniós pénz, a kormány pedig azt vállalta, hogy befejezi a "puccsszerű" jogalkotást, most szerinte éppen ezt teszi a javaslat egy nap alatti elfogadásával. "Most önök intézik el, hogy se pedagógusbéremelés, se egészségügyi fejlesztés ne történhessen a következő években az országban" - jelentette ki.

Lukács László György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy nem a végrehajtói kamarával szemben lép fel a kormányoldal huszonnégy órán belül, holott annak vezetője éppen előzetes letartóztatásban van. Sem az iparkamarával szemben, amely minden évben ötezer forintot szed be a vállalkozásoktól, amiért semmit nem ad cserébe - tette hozzá. Azt mondta:

az egyes hivatások önszerveződéseit jelentik a kamarák, a kormány most ezt az önkormányzatiságukat akarja lábbal tiporni.