Csizmadia Ervin úgy véli, az ellenzéki évértékelőknek nincs politikafordító jelentőségük, de valamiről mégiscsak tanúskodnak.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója emlékeztetett, az évértékelést Orbán Viktor honosította meg a 90-es évek végén, amihez a 2000-es évek elején Gyurcsány Ferenc is felzárkózott, majd hosszú éveken át csak ők ketten tartottak ilyen jellegű beszédeket. Az, hogy manapság ennél már jóval több is elhangzik, az azt mutatja, hogy az ellenzéki térfélen belül útkeresés zajlik, tehát, ha politikaformáló jelentőséggel nem is bírnak, ellenzékformálóval mindenképp – mondta.

Csizmadia Ervin szerint – mint a politikában minden – a jelen- és jövőértékelők általánosságban a politikafogyasztóknak szólnak; döntően az adott ellenzéki pártok szempontjából van jelentőségük, bár nyilván összellenzéki szempontból sem elhanyagolhatók – tette hozzá. Szerinte, ha egy általános tanulságot akarnánk levonni, az mondható, hogy ezek leginkább arról szólnak – miután az egész politikai rendszert nem lehetséges átalakítani –, hogy az ellenzéken belüli dominanciaviszonyok hogyan alakuljanak a későbbiekben.

A Méltányosság igazgatója egyetértett azzal, hogy Gyurcsány Ferenc törekvései – hogy minél több politikust vonzzon a DK-ba az ellenzéki oldalról – meglehetősen egyértelműek, még anélkül is, hogy erről beszélne. Szerinte viszont Donáth Anna évértékelőjéből is világosan kitűnt, hogy a Momentum fel akarja venni a kesztyűt a már említett ellenzéken belüli dominanciaviszonyok formálására, amire Csizmadia Ervin szerint más ellenzéki vezetők pillanatnyilag nem is képesek, amiből kiindulva

a jövő döntően a DK és a Momentum vetélkedéséről fog válthatóan szólni.

Márki-Zay Péter vonzereje

Az InfoRádió Aréna című műsorában szó esett Márki-Zay Péterről is, aki nemrégiben Mindenki Magyarországa Néppárt néven pártot alapított.

Csizmadia Ervin szerint a volt ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek nagyon más a helyi értéke jelenleg, mint a 2022-es áprilisi választások előtt. Akkor megváltó szerepben tűnt fel, amihez kétségtelen hozzájárul a pénz-, illetve erőforrásszerző képessége, hiszen a külföldi támogatások javarészt az általa hangoztatott kultúra megváltoztatására érkeztek. A Méltányosság igazgatója szerint most viszont jó kérdés, hogy milyen erőforrásokból kívánja majd felépíteni a pártját, miután a hatályos magyar törvények miatt muszáj lesz lemondani a külföldi pénzekről.

Csizmadia Ervin szerint

Márki-Zay Péter vonzerejét a civilsége adta

a 2022 előtti kampányban. Megjegyezte, nem ez volt az első kísérlet arra, hogy a pártokat a civil szféra irányából leváltsák; 2016-ban hasonló volt a helyzet, amikor a kockás inges tanárok mozgalma hosszú heteken, hónapokon át tüntetett.

Bár mindenki számára világos lehet, hogy egy pártdemokráciát pártok nélkül nem lehetséges fenntartani – folytatta a szakértő –, csakhogy a pártokat külföldről nem lehet támogatni, belföldi forrásból pedig nem lehet elegendő kampánytámogatást előállítani. Ezért az igazi kérdés az, hogy a valójában a civil szervezeteknek érkezett támogatások hogyan hatnak vissza a pártokra – mondta. Csizmadia Ervin szavai alapján a kormányoldal éppen erre próbál lecsapni, hogy valójában a külföldi támogatásokat nem is civilek, hanem a pártok kapták.