A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a belarusz kollégájával, Szjarhej Alejnyikkel közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy folyamatosan növekszik a szomszédos országban dúló fegyveres konfliktus áldozatainak száma, egyre többen kényszerülnek menekülni, egyre több a szétszakított család.

"Tehát a legfontosabb feladat most nem más, mint emberéleteket menteni (...) Az emberek életét pedig csak úgy lehet megmenteni, ha ez a háború véget ér" – figyelmeztetett, kiemelve, hogy ehhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

"Itt, a miniszter úrral folytatott minszki tárgyalásom során is többször aláhúztam, hogy mi, magyarok a béke pártján állunk" – jelentette ki.

"Erre kértem belarusz kollégámat is, miniszter urat, hogy

Belarusz is tegyen meg mindent a béke érdekében, és tegyen meg mindent a háború elhúzódása és eszkalációja ellen"

– közölte.

Szijjártó Péter leszögezte: "nyilvánvalóan tudjuk, hogy milyen nemzetközi kontextusban vagyunk. Az is világos, hogy miután önök hírt adnak arról, hogy én ma itt voltam, és a béke fontosságáról tárgyaltam belarusz kollégámmal, ezért majd engem sokan fognak támadni."

"Nyugati politikustársaim, a nemzetközi liberális média majd mind el fogja mondani, hogy milyen rossz, hogy én ma itt voltam és tárgyaltam a belarusz kollégámmal. Én erre egy dolgot szeretnék mondani. A magyar álláspont mindig világos volt: a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani" – mondta.

"Mert

ha a kommunikációs csatornákat bezárjuk, akkor feladjuk a béke reményét.

És mi nem hogy nem akarjuk feladni a béke reményét, mi békét akarunk" – húzta alá.

A miniszter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyre erősebb a háborús retorika, és ezért ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy a háború elhúzódásának vagy eszkalációjának kockázatával járó döntések és nyilatkozatok helyett fókuszáljanak a béketeremtésre.

"Lehet, hogy néhány száz vagy ezer kilométerrel vagy egy óceánba odébb nem tűnik annyira súlyosnak a helyzet. De mi, magyarok a háború szomszédságában élve teljes mértékben tisztában vagyunk ennek a háborúnak a pusztító hatásával" – fogalmazott.

A magyarok már eddig is elég nagy árat fizettek a szomszédban zajló konfliktusért: több mint egymillió menekült távozott Magyarországon keresztül Ukrajnából, és mindenki a saját bőrén érzi a háborús infláció és az elhibázott európai uniós szankciós politika miatt égbeszökő energiaárak hatásait - sorolta.

Illetve rámutatott, hogy Magyarország és Belarusz is felajánlotta saját területét és kapacitásait a felek közötti béketárgyalások céljára. Szavai szerint ugyanakkor mindegy is, hogy ezekre hol kerül sor, csak kerüljön rájuk sor, ugyanis kommunikáció és diplomácia nélkül nem lesz vége a háborúnak.

Szijjártó Péter végül tudatta, hogy az együttműködés fejlesztéséről is tárgyaltak a szankciók által nem érintett területeken, például a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban, amely ágazatokban már most is jelentős a magyar export.

Emellett a felek kicserélték a fuvarengedélyeket, ezzel elhárultak a jogi akadályok azelől, hogy a magyar és a belarusz vállalatok egymás országaiba szállítsanak - tájékoztatott.

Továbbá elmondta, hogy noha belpolitikai kérdéseket nem vitattak meg, kiemelte a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének, a vallásszabadság garantálásának fontosságát, valamint arról is megegyeztek, hogy

a magyar kormány növelni fogja az Uszpenszkij-székesegyház felújításához adott forrásokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a tárcavezető megerősítette: "Mi, magyarok azt gondoljuk, hogy a nemzetközi közösségnek olyan lépéseket szabad csak tennie, amely lépések lehetővé teszik, hogy a háborúnak vége legyen, és el kell kerülni minden olyan lépést, amely ennek a háborúnak kapcsán az eszkaláció veszélyével járna".

"Például mi, magyarok nem szállítunk fegyvereket ebbe a háborúba, ugyanakkor az ország történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtjuk végre annak érdekében, hogy segítsünk a nehéz helyzetben lévő embereken" - tette hozzá.