Magyarországnak nem érdeke, hogy visszaálljon a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, alternatív globalizációs modellre és stratégiára van szüksége – írja Mandineren megjelent cikkében a miniszterelnök politikai igazgatója, aki azt is kifejti, milyen stratégiára van szükség ahhoz, hogy az ország megnyerje a következő évtizedet. A miniszterelnök által zárt körben felvázolt stratégiát Orbán Balázs foglalta írásba.

A politikai igazgató cikke Orbán Viktor főbb megállapításait foglalta össze; a miniszterelnök egy zárt körű eseményen, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján vázolta fel átfogó előadásban az ország előtt álló évtized kihívásait és lehetőségeit. Ezzel összefüggésben Orbán Balázs a Mandineren megjelent cikkében azt írja: az országra váró legnagyobb kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státust érjen el.

Ez olyan feladat, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul. Nehézséget jelent azonban, hogy ezt a fejlődési pályát Magyarországnak egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia.

"Az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget. Mindez alapvető kihívás elé állítja az intenzív felzárkózó pályára álló hazánkat" – fogalmaz cikkében Orbán Balázs.

A jelenlegi globalizációs modellt – amely a Szovjetunió bukása után jött létre, és a neoliberális Egyesült Államok vezette unipoláris világrendet eredményezte – a hálózattudomány alapján írja le: egy decentralizált, hierarchiától mentes globalizációs modell jött létre. Orbán Balázs szerint ennek a modellnek hátulütői vezettek a 2008-as gazdasági válsághoz, de csak kevesen ismerték fel akkor, hogy egyúttal a neoliberális gazdasági és politikai világrend is válságba jutott.

"A magyar jobboldal viszont már akkor is úgy látta, hogy többről van szó: az egész világrend átalakul" – teszi hozzá a miniszterelnök politikai igazgatója. Úgy véli, a 2010-es évek eseményei, a migráció, a brexit, illetve Donald Trump 2016-os győzelme az amerikai választáson megmutatták, hogy a neoliberális világrend nem működik olyan jól, mint korábban, ezért egyre inkább veszít legitimációjából. „A 2020-as évben kirobbanó világjárvány pedig ismét napfényre hozta a neoliberális világrend sérülékenységét. A pontot az i-re a 2022-ben kitörő ukrán–orosz háború tette fel, amely egyértelművé tette, a jelenlegi Nyugat-központúság nem tartható fenn, mivel a Nyugat kihívói megerősödtek, nem kis részben épp a liberalizált kereskedelem és gazdaság miatt” – írja Orbán Balázs.

A dominanciáját védő Egyesült Államok vezette Nyugat válasza a világrend válságára a politikai igazgató szerint az, hogy fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait.

Ezt nevezik nyugati terminológiával decouplingnak, azaz szétkapcsolásnak. Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok. Az így kialakuló világrend hálózatelméleti szempontból egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok rendszereként írható le – definiálja a jelenlegi világhelyzetet Orbán Balázs. Mint írja, egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik.

Ezek képezik a blokkok centrumát, az egyes, a centrumok alá tartozó, csomópontként értelmezett országoknak pedig csak a periféria szerepe jut. A miniszterelnök politikai igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy rosszul járhat a teljes Európai Unió, de különösen a periféria államai. Egy ilyen rendszerben ugyanis a központ nemcsak a blokkok feletti kapcsolatokat képes ellenőrizni, hanem magához vonzza az erőforrások elosztásának feladatát is. Ráadásul így a javak ellátási láncában fellépő bármiféle zavar legelőször és legdrasztikusabban a periféria országaiban jelentkezik, miközben ezen országoknak semmilyen eszköz nem áll a rendelkezésükre, hogy változtassanak a helyzeten.

Orbán Balázs ebből és a rossz történelmi tapasztalatokból vonja le azt a tanulságot, hogy Magyarországnak ki kell maradni a blokkosodásból.

Továbbá a hálózatkutatás eredményeire is hivatkozik, amely alapján a blokkosodás ahhoz vezet, hogy az egyes országoknak központot kell választaniuk, és a kapcsolódásuk kizárólagos kapcsolat. – Azaz hazánk szükségképpen alárendelt szerepbe kényszerülne, ami épp abban jelentene gátat, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok sorából – szögezi le a politikai igazgató. A megoldást az összekapcsolt gazdaságra épülő modellben látja.

A kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból – teszi hozzá. Orbán Balázs szerint minden, ami a Nyugat és a Kelet közötti közvetítés ellen hat, az problémát okoz Magyarországnak. Ilyen az ukrajnai háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat.