Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Peking nem régiben enyhített a zéró-Covid-szabályozáson, amit követően jelentősen megugrottak az esetszámok. Kína ugyan nem közöl adatok a járvány terjedéséről, egy brit székhelyű egészségügyi szolgáltató becslése szerint naponta több mint 1 millió ember fertőződik és 5 ezren veszítik életüket a betegség következtében.

Rusvai Miklós virológust elsőként arról kérdeztük, vannak-e információk, publikációk, hogy melyik törzs, törzsek fertőznek a világ legnépesebb országában.

Az egyetemi tanár elmondása alapján Kínában is a vírus omikron változata van jelen, de hogy azon belül aktuálisan melyik vonal, azt nem lehet tudni. Világszerte más és más genetikai variánsok dominálnak – jegyezte meg a víruskutató, aki szerint az említett adatok egyáltalán nem túlzók, sőt, jóval magasabb számokat valószínűsít (napi 10 millió új fertőzött), figyelembe véve azt, hogy az omikron Magyarországon is napi 20 ezer ember friss fertőzősét okozta az év elején, Kína pedig másfél milliárd lakosú ország.

A szakértő nem tartja kizártnak ilyen hatalmas betegszámú gócpont újabb világjárványhoz vezessen, de az eddigi megfigyelések alapján az immunhiányos területeken, kiváltképp az Egyenlítő alatti Afrikában alakultak ki új variánsok, tudniillik hosszú távú (több hetes, hónapos) fertőzés kell ahhoz, hogy valakiben új mutánsok képződjenek. A virológus szerint

valószínűleg Kínában is bőven akadnak immunhiányos személyek, tehát nem kizárható, hogy ott egy új variáció is kialakuljon.

Az, hogy Európában nem nő kiemelkedő mértékben az esetszám, annak köszönhető, hogy mi már megszenvedtük a pandémiát – fogalmazott Rusvai Miklós, emlékeztetve, hogy a kínaiak most vannak abban a fázisban, amiben Európa tavaly ilyenkor volt. „Az, hogy Kína eddig drákói szigorral akadályozta a járvány terjedését, tulajdonképpen most üt vissza” – fogalmazott.

Közben idehaza egyre többen panaszkodnak torokfájásról, köhögésről, nátháról és lázról, a szakemberek pedig tridémiát emlegetnek, ami három vírus együttes járványokozó szerepére utal. Rusvai Miklós elmondása alapján száz esetből húszért a koronavírus felel, tíz-tizenegy esetért az óriássejtes RSV, körülbelül hat-nyolcért az influenza, és van egy „csomó” egyéb (metapneumo-, adeno-, rinovírus stb.) náthavírus is, ami fertőzést okozhat. Azzal együtt, hogy összességében száz légzőszervibetegség-esetből hozzávetőleg hatvanat tudnak azonosítani – jegyezte meg a virológus.

Arra is emlékeztetett, hogy a tünetek alapján – köhögés, tüsszögés, orrfolyás és hőemelkedés – a Covid, az influenza és a nátha nem különböztethető meg egymástól. Mint mondta, az iskolaszünet gátlólag hat a járvány terjedésére, bármely fertőzésről is legyen szó, a családi találkozások nagy száma viszont kedvez a vírusok terjedésének, ahogyan az enyhe, viszonylag nedves időjárás is. „Tehát kettő az egyhez a kedvezőtlen és kedvező tényezők aránya a járványterjedés szempontjából” – zárta gondolatait.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!