A népszámlálás összeírásának első, online szakasza rendkívül sikeresen zárult, hiszen a várakozásokat jóval meghaladó számban válaszoltak a népszámlálási kérdésekre: első menetben 3,2 millió címről, összesen hétmillió személyi kérdőív érkezett be a KSH-hoz, alig több mint két hét alatt, ami háromszor több, mint a korábbi népszámlálás alkalmával – mondta Vukovich Gabriella. A KSH elnök megjegyezte, mindez persze értető, mert tizenegy és fél évvel ezelőtt még mások voltak az internethasználati szokások, illetve az eszközellátottság is, ekkora sikere mégsem számítottak, mert ez nemzetközi összehasonlításban is komoly eredmény.

A hétmillió személyi kérdőív a lehetséges címek 63,5 százalékáról érkezett be, azzal együtt, hogy a címek egy része nem lakcím, hanem lehet üdülő vagy bármilyen közintézmény is. Vukovich Gabriella megjegyezte, a népszámlálás november 20-án zárult számlálóbiztosi szakaszában ezért is kellett fokozottan ellenőrizni a címeket. Utóbbi szakaszban további kicsivel több mint kétmillió személyi kérdőív érkezett be, így összességében 9,2 millió kérdőív van a KSH adatbázisában.

Bár előfordulhatnak duplikációk, a KSH ellenőrizni és tisztítani fogja az adatokat – tette hozzá Vukovich Gabriella, megerősítve: az nem hiba, ha valaki mondjuk két címen is lakik időszakosan, és mindkét helyen kitöltötte a kérdőívet. „Az, hogy valahol van egy időszakosan, vagy más célra használt lakás, nagyon fontos, hiszen a népszámlálás egy népesség- és lakásösszeírás is egyben” – emlékeztetett az elnök. Vagyis az ország lakásállományát is felmérik ilyenkor. „Nem az emberek vagyonát, hanem az ország lakásállományát” – hívta fel a figyelmet.

"A nehezén túl vagyunk, most a pótösszeírási időszak következik.

Itt azok jelentkezhetnek a polgármesteri hivataloknál, akik eddig vagy az online kérdőívet nem töltötték ki, vagy a számlálóbiztossal nem sikerült találkozniuk valamilyen okból" – mondta Vukovich Gabriella, és megismételte, kötelező részt venni a népszámlálásban, ezért azt javasolja, ha valaki úgy gondolja, hogy nem került bele a népszámlálásba, akkor érdemes felkeresni a települési polgármesteri hivatalt, illetve a KSH honlapján megjelölt a helyszíneket, ahol pótösszeírást tartanak.

Arról is beszélt, hogy a begyűjtött információk most egy védett adatbázisban vannak. Egy nagyon szűk kör férhet csak a hivatal munkatársaink közül is, akiknek az a dolguk, hogy aztán ezekkel az adatokkal dolgozzanak.

Ez volt az utolsó

Vukovich Gabriella arról is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában, idő, amíg a KSH teljesen átáll az adminisztratív forrásokból származó adatokra, hogy döntően azokra támaszkodhassanak. Mint mondta, természetesen vannak – például a skandináv – országok, amelyek sokkal előrébb járnak ebben Magyarországnál, de azért ott sem problémamentes a hozzáférés, valamint a statisztikai szempontból való megfelelőség. Így aztán szükség van az intézmények közötti párbeszédre, hogy lehetőség szerint úgy igazítsák a meglévő adataikat, hogy azok a KSH számára is feldolgozhatók legyenek, például tartalmi, technikai vagy átadásidőzítési szempontjából – magyarázta a KSH-elnök.

Vukovich Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az állami hatóságok, hanem a magáncégek is rengeteg adattal bírnak, amihez szintén jó lenne, ha hozzáférhetne a nemzeti statisztikai hivatal. Erre is vannak már példák.

„És ott van az az óriási adatvagyon, amit big datának hívnak, ez szintén hatalmas potenciál”

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: nehezen alkalmazható, de egyre több országban és egyre gyakrabban használják az interneten hozzáférhető adatokat. A KSH például az árstatisztikákban sok mindent az internetről keres ki, nem pedig a boltokban tájékozódik. A big data hátránya, hogy nem rendezett, nem strukturált és sokféle forrás lehet ugyanarra az adatra vagy információra, de mégis egy lehetőség arra, hogy ne a vállalkozásokat kelljen terhelni az adatszolgáltatással.

A következő, vélhetően már nem személyes népszámlálásról a KSH elnöke kifejtette: az emberek már nem fogják érzékelni, hogy épp zajlik az adatállomány összeállítása, de ugyanúgy rendelkezésre fog állni mindenki számára egy hatalmas és fontos információs adatbázis, amiből aztán jöhet az adat- és kiadványözön, ahogyan az minden népszámlálás után megszokott.