A bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi lánya és tanítványa elsősorban azt hangsúlyozta, hogy összhangba kell hozni a hagyományos népi gyógyászatot a modern orvostudománnyal.

"Én mindig azt mondom, hogy össze kell gyúrni ezt a kettőt, nem kidobni az egyiket és nem elvetni a másikat, hanem összerakni őket" – mondta Lopez-Szabó Zsuzsanna.

A fitoterapeuta emlékeztetett rá: az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) már évtizedek óta az a célkitűzése, hogy

a népi tudást beemelje a gyógyításba és ezzel a hagyományos gyógymódok megkapják az őket megillető rangot.

A gyógynövényszakértő azonban azt is hozzátette: ő nem gyógyszerellenes, és nem gondolja, hogy egy komoly betegséget csak gyógynövényekkel meg lehetne gyógyítani. A mentőautóban sem csalántea van, és a műtéteket sem citromfűteával végzik altatásban, arra megvan a gyógyszer. Viszont a népi gyógymódok felerősíthetik a modern gyógyszerek hatásait, gyorsíthatják a gyógyulást. Sőt ideális esetben a gyógynövények egyidejű alkalmazásával kevesebb gyógyszer is elég lehet a betegnek. Lopez-Szabó Zsuzsanna példaként említette, hogy magas vérnyomás esetén a gyógyszeres kezelést nagyon jól kiegészíthetik a különféle gyógyteák. Tehát

a gyógynövények nagyon hatásosan rásegítenek a gyógyításra.

A fitoterapeuta arról is beszélt, hogy Magyarországon vadon gyűjtött gyógynövényeket használunk, mert nálunk még van elég. Ugyanakkor ügyelni kell, nehogy túlszedjük ezeket a növényeket, mert, akkor nem lesznek képesek regenerálódni és előbb-utóbb kipusztulnak. Példaként említette Romániát, ahol az áfonyát olyan mértékben túlszedték, hogy drámaian megcsappant a mennyisége. Bulgáriában hasonló a helyzet a rózsával és a csipkebogyóval.

A magyar gyógynövénynek régóta hatalmas renoméjuk van. Az exportálás azonban elég nagymértékben visszaesett. Hiába ígérkezik ugyanis jó üzletnek a gyógynövények szedése, nem szabad csak anyagi szempontokat érvényesíteni. Elmesélte, hogy nemrég jelentős üzleti lehetőséget kínált egy kínai kanton, ahová gyógynövényeket lehetett volna exportálni, de olyan mennyiséget akart a vevő, ami már károsította volna a hazai gyógynövényállományt, ezért kénytelen volt nemet mondani az üzletre.

Azt is elmondta, hogy mind a mai napig kézzel szedik a vadon termő gyógynövényeket. Lehetne persze termeszteni is, de az csak akkor érné meg, ha kellően nagy terület állna rendelkezésre és gépesíteni is lehetne a művelést. Egyébként négyszer-ötször annyiba kerül a mesterséges termesztés, mint amennyiért le tudja az ember szedni az erdőben vagy a mezőn.

A gyógynövények gyűjtögetése hatalmas munka. Ennek ellenére megéri, mert a felvásároló korrekt árakat fizet, így megfelelő jövedelemkiegészítés. Lopez-Szabó Zsuzsanna elmondta, hogy nekik körülbelül 150 család gyűjt, persze nem tonnaszámra szedik a gyógynövényeket, hiszen úgy nem is lehet csinálni.