Szeptember elsejétől 2184 állami fenntartású általános és középiskolában mintegy 700 ezer tanuló kezdi el a tanévet, ami 2023. június 15-ig (szintén csütörtök) tart. A középiskolások 2023. május 4-én fejezik majd be a tanévet, a két évfolyamos részszakmára való felkészítést folytató szakiskolákban pedig 2023. május 31-én. Az első nagyobb pihenés, az őszi szünet október 29-től november 6-ig tart majd (az első tanítási nap a szünet után november 7. hétfő).
Az első félév 2023. január 20-ig tart, az iskolák 2023. január 27-ig értesítik a diákokat és a szülőket a tanulmányi eredményekről. (A tanév rendjéről részletesen itt írtunk.)
Újabb mérések és tesztek várnak több tízezer diákra: úgynevezett „kísérleti bemeneti méréssel” tesztelik idén ősszel a negyedik–ötödikes diákok szövegértési és matematikai képességeit, de a hatodikosokra, a nyolcadikosokra és a tizedikesekre is vár egy-egy teszt szeptember–októberben. Erről részletesen itt írtunk.
Fokozott szolgálattal készül a tanévkezdésre a polgárőrség – közölte a Magyar Nemzettel Bakonyi Ágnes, az Országos Polgárőr Szövetség sajtófőnöke. A rendőrséggel együttműködve a reggeli és a délutáni órákban fokozottan ellenőrzik a tanintézmények környékét. Segítsenek a forgalomirányításban, a gyalogátkelőhelyek biztonságos használatában, a gyermekek ellen irányuló jogsértő cselekmények megakadályozásában, és erősítik a drogprevenciós járőrszolgálataikat.
A polgárőrség az intenzív jelenlétet egy hónapig mindenképpen fenntartja az iskolák és óvodák környékén,
de van olyan település, ahol az egész tanévben reggel és délután is jelen vannak a polgárőrök az intézmények közelében.
A Magyar Közút arra figyelmeztetett szerdán, hogy a megnövekedett forgalom miatt a szokásosnál is előbb érdemes otthonról elindulni, utazás előtt pedig mindenki tájékozódjon az aktuális forgalmi helyzetről a társaság Útinform szolgálatánál, illetve érdemes navigációs, közösségi autós alkalmazást is használniuk az autósoknak az optimális útvonaluk megtervezéséhez.
Az autósok figyeljenek a gyerekekre közlekedés közben, a szülőknek pedig érdemes a gyerekeket is felkészíteni a helyes közlekedési magatartásra, a KRESZ alapvető szabályaira.
Vállalt elvek a NAT-ban
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kiskőrösön tartott nemzeti tanévnyitón arról beszélt, hogy az energiaválság ellenére a kormány mindent megtesz azért, hogy megfelelő módon taníthassanak a tanárok az iskolákban. Mint mondta, nem lesz online oktatás - tudósított a baon.hu.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt a hirado.hu szerint, hogy az új Nemzeti alaptanterv vállaltan 21. századi, gyermekközpontú és hazafias. Ha ezek bármelyike hiányozna, a jövőnk kerülne veszélybe. Olyan nemzedéket kell ma felnevelni, amely 20 év múlva állja a versenyt - sorolta.
Polgári engedetlenség és kormányzati szándékok
A budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium tantestületének harmincöt tagja polgári engedetlenségi akcióval kezdi az új tanévet. Korábban már más iskolák is jelezték, hogy így tiltakoznak. De nemcsak engedetlenség, sztrájk is várható, a pedagógusszakszervezetek közös sztrájkbizottsága és a kormány ugyanis hétfőn sem tudott megegyezni.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke az InfoRádiónak azt mondta: késő ősszel jöhet a munkabeszüntetés. Kiemelte: béremelésről szóló követeléseikre továbbra is azt válaszolta a kormány, hogy az csak uniós forrásokból lehetséges, ám ezek folyósításáról még született döntés Brüsszelben. Elmondása szerint Maruzsa Zoltán államtitkár leszögezte, hogy amíg nincs megállapodás az EU-val, addig a pedagógusok sem számíthatnak semmiféle bérrendezésre. A szakszervezetek képviselői megkérdezték, hogy mi lesz, ha a kormány mégsem tud megállapodni Brüsszellel, van-e erre az esetre egy "B" terv? Totyik Tamás szerint az államtitkár azt válaszolta, hogy erről nincs jogosítványa nyilatkozni.
A megbeszélést követően a szakszervezetek úgy döntöttek, hogy megszüntetik a sztrájk felfüggesztését, ami azt jelenti: késő ősszel lehetnek munkabeszüntetések. Azért csak akkor, mert meg akarják várni az első, megemelkedett rezsiszámlákat, amik várhatóan kellő indulatot gerjesztenek majd a pedagógusokban - közölte a PSZ alelnöke.
Totyik Tamás beszélt a pedagógushiányról is. Azt mondta, hogy a hivatalosan közölt, 4800-as adat csak az idén munkába állók és a nyugdíjba vonulók számának közötti különbözetet jelenti. A szakszervezetek ismeretei szerint valójában majdnem 16 ezer pedagógus hiányzik az óvodákból, általános iskolákból és gimnáziumokból. Sok helyen már nem szaktanárok tartják az órákat. Példái szerint az angoltanárok helyett például egyes iskolákban idegenvezetők, a testnevelők helyett pedig érettségizett futballedzők dolgoznak. A helyzeten valószínűleg nem sokat fog javítani az sem, hogy az idei tanévtől a nyugdíjas pedagógusokat is lehet fő állásban visszafoglalkoztatni - vélekedett.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke korábban az InfoRádióban azt mondta, a tanárhiány leginkább az informatika és a természettudományos tantárgyakat veszélyezteti.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó Reggelt Magyarország! című műsorában a napokban azt mondta: ahogy minden szakmát, az oktatást is sújtja a munkaerőhiány. A kormány éppen ezért módosította nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó jogszabályt.
Az államtitkár hozzátette: emellett béremelési program indul, már januárban. A kabinet vállalta, hogy a pedagógusbérek 2028-ig elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát, az emelést pedig csak részben biztosítanák uniós forrásból.
Maruzsa Zoltán megjegyezte: amint az Európai Bizottság válasza megérkezik a források folyósításáról, újra leül majd tárgyalni a pedagógus-szakszervezetekkel a béremelésről. Addig is azonban levélben azt kérte a szakszervezetektől, hogy ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét.