Tudomásul kell venni, hogy a koronavírus megérkezett, itt van és itt is fog maradni, együtt kell vele élnünk – kezdte Jakab Ferenc virológus. Mint mondta, ez a kórokozó be fog épülni a normál felső légúti fertőzéseket okozó vírusok palettájába, és gyakorlatilag ugyanúgy kell vele számolni, mint az adenovírussal, a parainfluenzával, az influenzával, vagy bármely más vírussal, ami felső légúti infekciókat okoz.
A szakember azt is hozzátette, hogy a koronavírus, hasonlóan más légúti fertőzésekhez, periodikusan fog előkerülni, szezonalitást fog mutatni, magyarán. Az őszi és téli időszakban magasabb lesz tehát a fertőzöttek száma, míg a meleg, nyári, UV-ban gazdag időszakban pedig alacsonyabb lesz a megbetegedések rátája.
Azzal kapcsolatban, hogy míg az első két évben az volt a tapasztalat, hogy a koronavírus nyáron kevésbé volt jelen, most viszont intenzívebb, emlékeztetett: jelenleg egy olyan variáns cirkulál, amelynek a terjedési képessége nagyon magas. Következésképp
az őszi-téli időszakban még magasabb és erőteljesebb lesz az omikron jelenléte
– tette hozzá.
Bár – mint fogalmazott, ez nem tartozik a kompetenciájába, tekintettel arra, hogy virológus, nem pedig járványügyi szakember –, Jakab Ferenc érdeklődésünkre azt is közölte: nem gondolná, hogy van ökölszabály arra, hogy mekkora esetszámnál lehet érdemes ismét maszkot hordani, ha azt egyébként semmilyen rendelet nem írja elő kötelező jelleggel.
Szerinte nem vitás, hogy a nyári tömegrendezvények nem kedveznek a vírus megállításának, és egyértelműen ennek is köszönhető a nagyobb esetszám. Arról nem beszélve, hogy az omikron enyhez tüneteket okoz, tehát „simán belefér az, hogy valaki azt mondja, »ááá, kicsit kapar a torkom, kicsit náthás lettem, biztos megfáztam a klímában, ahogy jöttünk az autóval«. Miközben simán lehet koronavírus-fertőzött is, és úgy adja tovább, hogy ő maga nem is tudja, hogy egyébként fertőzött volt”.
A maszkhasználattal kapcsolatban azt gondolja, hogy ez egyéni mérlegelés kérdése. Az emelkedő tendenciák esetében ugyanakkor azt javasolja és ajánlja, hogy ha mondjuk egy zárt és sűrűn látogatott helyre, például bevásárlóközpontba megyünk, ildomos lehet egy FFP2-es maszkot felrakni.
A virológus az oltásokkal kapcsolatban hangsúlyosan leszögezte:
két oltás után nem érdemes, hanem kell a harmadik.
Számos nemzetközi tanulmány is alátámasztja ugyanis, hogy az első két alapoltás után a harmadik, ismétlő oltás az, ami az egyértelmű és megerősítő védekezést és felkészült immunválaszt adja a kórokozóval szemben.
A negyedik oltással kapcsolatban viszont már vannak kételyei: úgy véli, aki régen kapta meg a harmadikat, ezáltal a védettsége megkopott, és átvészelte a nyári időszakot fertőzés nélkül, akkor szeptember-október környékén (esetleg novemberig is elhúzható) érdemes lehet a negyedik oltás felvétele, hogy az immunrendszer emlékezzen, mi ellen kell majd a szezonban védekeznie. Azt viszont
semmiféleképpen nem támogatja, hogy három-négy havonta oltakozzunk,
hiszen egyáltalán nem tudni jelenleg, hogy ennek milyen klinikai következménye van.
Jakab Ferenc azt viszont el tudja képzelni, hogy mondjuk évente, hasonlóan a szezonális influenzához, az őszi időszakban egy-egy ismétlő oltással ismét felserkentsünk az immunrendszerünket, a védekezési képességünket.
