Az elmúlt évtizedekben nem csökkent a balatoni nádas mennyisége, a minőségével azonban komoly problémák vannak, és a törvényi védelem is ad okot némi aggodalomra – közölte érdeklődésünkre Pogonyi Piroska hidrobiológus.

A balatoni nádasról 1958 óta állnak rendelkezésre hivatalos adatok, 1975-től pedig már légi fotók is alátámasztják a felméréseket. Legutóbb 2020-ban az új nádasminősítéshez készült légi felvétel, ez lesz majd a hivatalos nádtérkép, amelyet néhány héten belül vehet nyilvántartásba a természetvédelmi hatóság – ismertette a szakember.

„A jogi partvonalon belül az 1200 hektár ebben a legutóbbi felmérésben is érvényes volt – számolt be a mérések eredményeiről a hidrobiológus –, ebbe mind az öt nádasosztály benne van, sőt ebben a szándékosan kiirtott területek nagysága is szerepel. A jogi partvonalon kívül pedig 570 hektár a nádasok összes területe, ez az elmúlt 20 évben majdhogynem 150 hektárral nőtt.”

Ez utóbbi a természetes partszakaszokon a magas vízállásnak köszönhető, többek között a Szigligeti medencében a Zala-torok környékén – tette hozzá. Területileg tehát nincsenek, a minőséget illetően azonban annál inkább vannak problémák.

„Az első osztályú nádasokhoz 2003-ban még 311 hektár tartozott a tómederben, most meg 38-40,

tehát ez csaknem a tizedére csökkent. Ugyanakkor a másod- meg a harmadosztályú nádasok területe romlott, ez egyértelmű minőségromlás. Kis területen folyik nádaratás, és ha nem aratják rendszeresen a nádast, akkor a gazdasági felhasználhatósága is nagyon gyorsan leromlik” – mondta Pogonyi Piroska.

De annak a nádasnak is rendkívül magas a természetvédelmi értéke, amely minősége miatt nem áll törvényi védelem alatt – hangsúlyozta.

„Az, hogy a jogszabály előírja, hogy milyen szempontok alapján minősítjük a nádast, egy dolog, de attól még a biológiai sokfélesége nagy lehet, mert számos élőlénynek ad élőhelyet” – mondta.

A hidrobiológus kiemelte a jogi partvonalon belül, vagyis tulajdonképpen a vízben álló első, másod- és harmadosztályú nádasokat tilos irtani vagy károsítani, a kívül esőkre viszont az általános természetvédelmi törvény vonatkozik, ami Pomogyi Piroska szerint kevésbé erős védelmet jelent.

A víz és a nád minősége kéz a kézben járnak

A parti nádas meghatározó nem csak az élővilág, hanem a Balaton vízminőségének szempontjából is. A nád minősége és a vízminőség között egyértelmű az összefüggés, de a kutatások szerint a nád növekedése és terjeszkedése szempontjából a víz mélysége és az aljzat oxigénellátása is fontos.

A Balaton mentén a náddal borított területek nagysága valóban nem változik, a minőségre azonban nem mondható el ugyanez – hangsúlyozta Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője.

A szakember az észak–déli és a part menti áramlások által a nádasokba vitt szerves anyagokra hívta fel a figyelmet, ahol sok van, ott oxigénhiányos környezet alakulhat ki.

Ha a partra merőlegesen építenek bármit, képtelenség kiszámítani, hol lesz iszaplerakódás. Ahol aztán a nád képtelen teret nyerni

– tette hozzá.

Pedig a Balatonnál a nád mint vizes élőhely kiemelt fontosságú, a legváltozatosabb és a legérzékenyebb élőhely ugyanis a parti régió, ami adott esetben a nyílt víz minőségét is befolyásolja – mondta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetője.

Védett madaraknak és emlősöknek mellett mikroszkopikus élővilágnak ad otthont a nád, például a balatoni szivacsnak, ami szűri a vizet.

Ez azért is lényeges, mert a Balatonba érkező szennyeződések általában a part felől várhatóak, a parti régió így a szennyező anyagok visszatartásában, kiiktatásában nélkülözhetetlen – emelte ki Nagy Lajos.

„Minden változás a partnál hatással lesz a tó egészére, ezért is fontos hogy az utolsó nádszálat is védjük”

– mondta.

A védett és nem védett állatfajok sem képesek létezni élőhely nélkül, a nádas és a benne található életközösség kölcsönösen hat egymásra, ezt az egységet kell megóvni fenntartva az élőlények és az élőhelyek sokszínűségét – fogalmazott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője.