eur:
408.04
usd:
393.33
bux:
85492.62
2025. február 2. vasárnap Aida, Karolina
Stég Balatonfenyves közelében 2019. november 22-én. A  jogszabály szerint a stégek október 31-ig maradhatnak a vízben, mert később balesetveszélyesek lehetnek, ha befagy a Balaton.
Nyitókép: Varga György

Balatoni nádasok: a méret rendben, a minőség viszont nagyon leromlott

Első osztályú nádas nagyjából tizedakkora területen van a tóban, mint két évtizeddel ezelőtt. Márpedig a nád minősége meghatározza a tó vízminőségét és élővilágát.

Az elmúlt évtizedekben nem csökkent a balatoni nádas mennyisége, a minőségével azonban komoly problémák vannak, és a törvényi védelem is ad okot némi aggodalomra – közölte érdeklődésünkre Pogonyi Piroska hidrobiológus.

A balatoni nádasról 1958 óta állnak rendelkezésre hivatalos adatok, 1975-től pedig már légi fotók is alátámasztják a felméréseket. Legutóbb 2020-ban az új nádasminősítéshez készült légi felvétel, ez lesz majd a hivatalos nádtérkép, amelyet néhány héten belül vehet nyilvántartásba a természetvédelmi hatóság – ismertette a szakember.

„A jogi partvonalon belül az 1200 hektár ebben a legutóbbi felmérésben is érvényes volt – számolt be a mérések eredményeiről a hidrobiológus –, ebbe mind az öt nádasosztály benne van, sőt ebben a szándékosan kiirtott területek nagysága is szerepel. A jogi partvonalon kívül pedig 570 hektár a nádasok összes területe, ez az elmúlt 20 évben majdhogynem 150 hektárral nőtt.”

Ez utóbbi a természetes partszakaszokon a magas vízállásnak köszönhető, többek között a Szigligeti medencében a Zala-torok környékén – tette hozzá. Területileg tehát nincsenek, a minőséget illetően azonban annál inkább vannak problémák.

„Az első osztályú nádasokhoz 2003-ban még 311 hektár tartozott a tómederben, most meg 38-40,

tehát ez csaknem a tizedére csökkent. Ugyanakkor a másod- meg a harmadosztályú nádasok területe romlott, ez egyértelmű minőségromlás. Kis területen folyik nádaratás, és ha nem aratják rendszeresen a nádast, akkor a gazdasági felhasználhatósága is nagyon gyorsan leromlik” – mondta Pogonyi Piroska.

De annak a nádasnak is rendkívül magas a természetvédelmi értéke, amely minősége miatt nem áll törvényi védelem alatt – hangsúlyozta.

„Az, hogy a jogszabály előírja, hogy milyen szempontok alapján minősítjük a nádast, egy dolog, de attól még a biológiai sokfélesége nagy lehet, mert számos élőlénynek ad élőhelyet” – mondta.

A hidrobiológus kiemelte a jogi partvonalon belül, vagyis tulajdonképpen a vízben álló első, másod- és harmadosztályú nádasokat tilos irtani vagy károsítani, a kívül esőkre viszont az általános természetvédelmi törvény vonatkozik, ami Pomogyi Piroska szerint kevésbé erős védelmet jelent.

A víz és a nád minősége kéz a kézben járnak

A parti nádas meghatározó nem csak az élővilág, hanem a Balaton vízminőségének szempontjából is. A nád minősége és a vízminőség között egyértelmű az összefüggés, de a kutatások szerint a nád növekedése és terjeszkedése szempontjából a víz mélysége és az aljzat oxigénellátása is fontos.

A Balaton mentén a náddal borított területek nagysága valóban nem változik, a minőségre azonban nem mondható el ugyanez – hangsúlyozta Nagy Lajos, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője.

A szakember az észak–déli és a part menti áramlások által a nádasokba vitt szerves anyagokra hívta fel a figyelmet, ahol sok van, ott oxigénhiányos környezet alakulhat ki.

Ha a partra merőlegesen építenek bármit, képtelenség kiszámítani, hol lesz iszaplerakódás. Ahol aztán a nád képtelen teret nyerni

– tette hozzá.

Pedig a Balatonnál a nád mint vizes élőhely kiemelt fontosságú, a legváltozatosabb és a legérzékenyebb élőhely ugyanis a parti régió, ami adott esetben a nyílt víz minőségét is befolyásolja – mondta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park osztályvezetője.

Védett madaraknak és emlősöknek mellett mikroszkopikus élővilágnak ad otthont a nád, például a balatoni szivacsnak, ami szűri a vizet.

Ez azért is lényeges, mert a Balatonba érkező szennyeződések általában a part felől várhatóak, a parti régió így a szennyező anyagok visszatartásában, kiiktatásában nélkülözhetetlen – emelte ki Nagy Lajos.

„Minden változás a partnál hatással lesz a tó egészére, ezért is fontos hogy az utolsó nádszálat is védjük”

– mondta.

A védett és nem védett állatfajok sem képesek létezni élőhely nélkül, a nádas és a benne található életközösség kölcsönösen hat egymásra, ezt az egységet kell megóvni fenntartva az élőlények és az élőhelyek sokszínűségét – fogalmazott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Természetmegőrzési osztályának vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, mi a hosszú élet titka – mi, magyarok nem állunk túl jól

Kiderült, mi a hosszú élet titka – mi, magyarok nem állunk túl jól

A nyugati vármegyékben élők születéskori várható élettartama évekkel haladja meg a keleti régiók lakosainak várható élettartamát – egyebek mellett ezt állapítja meg Magyarország első longevity (várható élettartam) térképe. Ujhelyi Nelli táplálkozáskultúra-kutató az InfoRádióban elmondta: az élettartamot befolyásoló tényezőket veszik górcső alá, hogy a jövőben tudatos életmóddal képesek legyünk növelni életéveink számát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.03. hétfő, 18:00
Szabó Balázs
a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója
A háború lezárásáról tárgyalt Trump és Oroszország, speciális rakétával támadták Ukrajnát – háborús híreink szombaton

A háború lezárásáról tárgyalt Trump és Oroszország, speciális rakétával támadták Ukrajnát – háborús híreink szombaton

Orosz rakétacsapás érte Odessza történelmi központját, amely az UNESCO világörökségi listáján szerepel, súlyos károkat okozva több épületben és civil sérülteket hagyva maga után. Eközben Donald Trump bejelentette, hogy csapata intenzív tárgyalásokat folytat Moszkvával a háború lezárásáról, bár részleteket nem közölt. A frontvonalon továbbra is heves harcok dúlnak: Oroszország újabb területeket foglalt el Kelet-Ukrajnában, míg Kijev dróntámadásokkal válaszolt orosz ipari létesítmények ellen. A legfontosabb háborús hírek szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. február 1. 18:08
×
×
×
×