Elsősorban az ország nyugati felén esett jelentős mennyiségű csapadék az elmúlt hetekben, így a Dunántúl túlnyomó részén már nincs érdemi aszály, ellenben a keleti területekre, leginkább az Alföld délkeleti részére nem jutott a csapadékból, így ott nem enyhült a szárazság – tájékoztatta az InfoRádiót Mesterházy András.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa elmondta, ez az aránytalanság nem rendkívüli, inkább Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből is fakad, mert alapvetően nyugat-északnyugat felől érkeznek az időjárási frontok, amelyek csapadékot hoznak, és többször előfordul, hogy egész egyszerűen nem érnek el az ország keleti, délkeleti részei fölé.

Az átlagos éves csapadékmennyiség-térképek is azt mutatják, hogy Magyarországon az Alpokalján, illetve a Dunától nyugati-délnyugati részén hullik a legnagyobb mennyiségű csapadék, ezekben az országrészekben éves átlagban 7-800 milliméter körül, Zalában, illetve a környéken egy kicsit több. Eközben viszont az Alföld középső, illetve délkeleti részein az éves átlagos csapadékmennyiség 400 milliméter körüli vagy kicsivel kevesebb is. Tehát a nyugati határhoz képest a "normális" években is feleannyi csapadék esik.

Mesterházy András elmondta, hogy az év első öt hónapja a valaha mért öt legszárazabb hónap egyike volt, és a meteorológus hozzátette, hogy csütörtökön hidegfront érkezik Magyarország fölé, de az előrejelzések szerint a záporok, zivatarok megint nem érik el az alföldi területeket, így ott várhatóan tovább fokozódik majd a szárazság.