A parlament május 24-én fogadta el a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó törvénymódosítást, majd a kihirdetett törvény egy nappal azután jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete arra kérte az államfőt, hogy a módosítás szövegét küldje el normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

A szakszervezetek Novák Katalin köztársasági elnöknek címzett levelükben úgy fogalmaznak, hogy „felhábordással vették tudomásul, hogy nyomatékos kérésük ellenére, a törvény elfogadását követően rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek”.

Gosztonyi Gábort nem lepte meg a lépés. A PSZ alelnöke ugyanakkor jelezte, ahogyan az a szakszervezetek levelében is olvasható, „nem állnak meg”,

alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és ha ott sem veszik figyelembe az álláspontjukat, akkor „a nemzetközi fórumokat is meg fogja járni az ügy”,

vagyis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát – ígérte Gosztonyi Gábor.

Gulyás Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn azt mondta, hogy a tanári béremelés indokolt és szükséges, de az a gazdaság teljesítőképességétől és az EU-s pénzekhez való hozzájutástól függ. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke ezzel kapcsolatban azt úgy fogalmazott, hogy kommunikációs lufi a külső körülményekkel magyarázni azt, hogy miért nem emelik meg a pedagógusok bérét. „Egyedül politikai akaraton múlik, aszerint hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktorral, mennyire tartja fontosnak a közoktatás ügyét” – tette hozzá.

Gosztonyi Gábor arról is beszélt, hogy milyen mértékű béremelést tartana indokoltnak. Szavai szerint a sztrájkbizottság továbbra is azt követeli, hogy azonnali egyszeri 45 százalékos béremelés lenne szükség ahhoz, hogy valami érezhető javulás álljon be az oktatásban dolgozók életében. Ezt követően pedig hosszú távú, adott esetben kormányok feletti stratégiai megállapodást is szeretnének, magyarán egy nemzeti konszenzust. Ennek egyetlen feltétele az, hogy valamilyen standardhoz, valamilyen változóhoz kössék az oktatásban dolgozók bérét, amit egyébként az eredeti, 2012 év végén kiadott nemzeti köznevelési törvény egyébként már tartalmazott, de azóta már eltöröltek – fűzte hozzá. „Úgyhogy

a szakszervezetek semmi más nem követelnek, mint az eredeti állapot visszaállítását”

– húzta alá.

Nem csak a sztrájk az egyetlen tiltakozási módszer és forma – tette hozzá Gosztonyi Gábor azt is jelezve, hogy a hétfőn már írtak egy levelet Maruzsa Zoltán államtitkárnak, kérve azt, hogy a jövő hétre jelöljön ki tárgyalási időpontot. A PSZ alelnöke szerint meg kell várni, hogy egy-két tárgyalás mire vezet: „hogy a kormány valódi ajánlattal áll elő, vagy továbbra is csak a szakszervezetek ajánlatát kritizálja”. Ennek ismeretében kell majd meghozniuk azt a felelős döntést, hogy mit is lépjenek – fogalmazott.