eur:
414.81
usd:
400.32
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola

Megoszlik az EU-s tagállamok véleménye az olaj- és gázembargó kérdésében - a nap hírei

A kétharmad-egyharmados parlamenti arányokra tettek javaslatot a kormánypártok az ellenzéknek. Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében. Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal acélműnél az orosz hadsereg. A nap legfontosabb április 25-én.

A kétharmad-egyharmados parlamenti arányokra tettek javaslatot a kormánypártok az ellenzéknek az Országgyűlés megalakulását előkészítő tárgyalásokon. Az egyeztetések szerdán folytatódnak. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról számolt be, hogy továbbra is hat alelnöke lesz az Országgyűlésnek, amelyből kettőt tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja, és ahogy a megelőző ciklusban is, tizenöt bizottságot alakítanának. A bizottságok elnevezései sem változnak és továbbra is tízet vezet majd kormánypárti elnök. Kocsis Máté arról is beszámolt, hogy várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz az Országgyűlésben. Megjegyezte, arra kell készülni, hogy a parlamenti ülések időtartama hosszabb lesz az eddig megszokottnál.

Átvették megbízóleveleiket azok a listás mandátumot szerzett képviselők, akik a múlt heti ünnepélyes átadáson nem vettek részt. A Fidesz-KDNP két, az ellenzéki összefogás 21 és a Mi Hazánk 1 képviselője kapta meg mandátumát. Közben Pesti Imrének adta ki a Gál Kinga lemondása miatt megüresedett mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság Az április 3-i választáson a Fidesz-KDNP országos listájának 5. helyén mandátumot szerző Gál Kinga lemondott képviselői helyéről. Az országgyűlési választás jogerős végeredménye szerint Fidesz-KDNP pártszövetség 48, a hatpárti ellenzéki összefogás 38, míg a Mi Hazánk Mozgalom 6 listás mandátumot szerzett. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata részéről Ritter Imre kedvezményes mandátumra lett jogosult.

A munkának és szakmunkának van jövője Magyarországon, akinek van tudása és szakmája, annak nincs mitől tartania a nehezebb időkben sem - hangsúlyozta a miniszterelnök a XV. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján. Orbán Viktor felidézte: az elmúlt időszakban kiterjesztették a duális képzést, életszerűbbé tették a képzési formákat, létrehozták a szakképzési centrumokat és a szakmunkás hallgatók ösztöndíjrendszerét, valamint komoly lépéseket tettek a digitalizáció irányába is, a kormány pedig ingyenesen biztosítja az első két szakma vagy szakképesítés megszerzését. Ennek eredményeként mára már 250 ezren tanulnak szakképzésben.

Megállapította az április 3-ai népszavazás végeredményét az NVB, mind a négy kérdésben érvénytelen volt a szavazás. Az alaptörvény szerint az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az érvényes szavazatok aránya 47-48 százalék volt a különböző kérdéseknél. Ezen belül a nem szavazatok aránya 92 és 96 százalék között változott.Az NVB határozatai nem jogerősek, a Kúriától három napon belül lehet jogorvoslatot kérni.

Továbbra is megoszlik az európai uniós tagállamok véleménye az orosz olaj- és gázembargó kérdésében - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Josep Borrell a Die Welt című német napilapnak megerősítette: az uniós javaslattevő testület jelenleg egy hatodik szankciós csomagon dolgozik Moszkva ellen, a tagállamok széthúzó véleménye miatt azonban az újabb szankciók között nem szerepel az orosz olaj- vagy gázhasználat bármilyen szintű korlátozása. Mint mondta: a május végi uniós csúcstalálkozón ismét napirenden lesz a kérdés, addig egyeztetnek.

Egyoldalú fegyvernyugvást és humanitárius folyosó megnyitását jelentette be a mariupoli Azovsztal acélműnél az orosz hadsereg. Az ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy humanitárius folyosó nyitásához mindkét harcoló fél megállapodása szükséges, ilyen pedig nem született. Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság vezetője azt mondta, hogy az oroszok az Azovsztalnál már 36 napja folyamatosan nyitva tartják a humanitárius útvonalat, és azzal vádolta az ukrán erőket, hogy nem engedik távozni a civileket. Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményben az ukrán hatóságok szerint mintegy ezer civil is lehet.

Kijevi közlések szerint öt ukrajnai vasútállomást lőttek az orosz erők az ország középső és nyugati részében, a támadásoknak halálos áldozatai is vannak, de pontos számokat nem tudni. Orosz közlések szerint HAT úgynevezett vontatási alállomást semmisítettek meg, amelyeken keresztül külföldi fegyvereket és haditechnikát szállítottak az ukrán fegyveres erőknek a Donyec-medencébe.

Ankarában tárgyalt a török közvetítésről az ENSZ főtitkára. António Guterres kedden Moszkvába, majd Kijevbe utazik. Recep Tayyip Erdogan török elnök és az ENSZ főtitkára úgy vélte: sürgősen meg kell teremteni a hatékony hozzáférést a humanitárius folyosókhoz. António Guterres kedden Moszkvában munkaebéden vesz részt Szergej Lavrov külügyminiszterrel és fogadja őt Vlagyimir Putyin elnök. Ukrajnában találkozik Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, csütörtökön pedig Volodimir Zelenszkij államfővel tárgyal.

Sajtóértesülések szerint Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét. Egy finn és egy svéd lap is azt írja, hogy Finnország és Svédország vezetői a május 16-i héten találkoznak, és ezután nyilvánosan is bejelentik: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe. A Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, de az ukrajnai háború kitöréség a közvélemény és a politikusok is ellenezték a csatlakozást. Az Ukrajna elleni orosz támadás után ugyanakkor ez alapvetően megváltozott.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×