A református püspök a budapesti, Hold utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten kiemelte: a húsvét hajnali történetben a félelem és az öröm egybetartoznak.
A Jézus sírját üresen találó asszonyok meghallva a feltámadás örömhírét "félelemben maradnak", mert érzik, hogy ami történik, az nincs a hatalmukban. Márpedig az ember nem szereti, ha nem uralja az életét, ha nem érti, ami körülötte történik - tette hozzá.
Húsvét üzenete mégsem elbizonytalanítani akar. Ami történik, "az nincs a hatalmunkban, de értünk történik, velünk történik, és bennünk is megtörténhet" - fogalmazott Balog Zoltán.
A húsvéti történet arra a bizonyosságra nyitja rá az ember szemét, hogy ugyan nem áll a hatalmában, mégis neki szól és közelebb van hozzá, mint amilyen közel ő tud lenni saját magához.
Az ember húsvét hajnalán átélheti az istenfélelem lényegét, azt, hogy "milyen kicsik vagyunk, és mégis, milyen értékesek". "Por és hamu vagyunk", és Istennek mégis "mi vagyunk a legfontosabbak".
Azt is mondta: az öröm, amit jelentéktelenségének és fontosságának felismerése okoz az embernek, "ki akar áradni", arra készteti, hogy mondja el mindenkinek, nem feltétlenül szavakkal, hanem az életével, amit ebben örömben él.
A református püspök azt kérte, hogy - miként a Jézus sírjától távozó asszonyok, úgy mi is - "futva vigyük" az örömhírt. Mert "minél több embert részesítesz belőle, annál nagyobb az esélye, hogy azoknak is jut, akiket még nem szeretsz" - tette hozzá Balog Zoltán.
Az ünnepi istentisztelet kereszteléssel kezdődött, és úrvacsoraosztással fejeződött be.