Amúlt évben összesen 14 194 személysérüléssel járó közúti baleset történt a rendőrség friss adatai szerint. Ez 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, amikor 13 778 hasonló eset történt.

A növekedés azonban nem meglepő, hiszen a 2020-as bázis a koronavírus-járvány miatt alacsony volt, amikor az emberek az otthoni munka és tanulás miatt kevesebbet ültek autóba, illetve a turisták sem igen jöttek – írja a Napi.hu hozzátéve, hogy 2019-ben még 16 627 személysérüléssel járó baleset történt itthon, vagyis a 2021-es adat még így is jóval elmarad a pandémia előtti számoktól.

Ami a területi bontást illeti, a helyzet Bács-Kiskun megyében romlott jelentősen. Itt a személysérüléses balesetek száma 16 százalékkal 750-re emelkedett, igaz, ez is elmarad a 2019-es és 2018-as értékektől. Mindemellett jelentősen, 8-10 százalékkal több baleset történt Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom, Pest megye útjain is. Csökkenés következet be viszont Nógrádban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Hevesben.

A rendőrség 2021-es közlekedési statisztikái közül a legrosszabb éppen a leglényegesebb adat: 16,7 százalékkal többen haltak meg tavaly az utakon, mint két éve (470 halott vs. 537). Külön rögzíti az ORFK a halálos balesetek számát (423 vs. 468), ami 8,7 százalékos emelkedés, tehát egy-egy tragikus végkimenetelű karambolra több elhunyt jutott tavaly, mint két éve.

Egyedüliként Veszprém megyében maradt változatlan az utakon elhunytak száma tavaly (18), ezzel szemben megugrott Jász-Nagykun-Szolnok megyében (21 vs. 36, plusz 71,4 százalék), Somogyban (15 vs. 25, plusz 66,7 százalék) és Hajdú-Biharban (21 vs. 33, plusz 57,1 százalék) – írja a Vezess.hu hozzátéve: szintén százalékosan nézve a változásokat két megyében látványos a csökkenés. Az ország egyik legbalesetveszélyesebb útja, a Budapestet Szlovákiával összekötő 2-es főút által félbevágott Nógrád megyében (11 vs. 6, mínusz 45 százalék), valamint a dél-nyugati határszélen, Zalában (18 vs. 12, mínusz 30 százalék).

A fő probléma

A balesetek legnagyobb része a gyorshajtásra vezethető vissza, ezzel magyarázható a tavalyi balesetek 31 százaléka, ez lényegében megfelel a korábbi adatoknak: 2020-ban 34 százalékos, 2019-ben pedig 31 százalékos volt az arány. A múlt évben 25 százalékos volt azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeknél az elsőbbségi jogot nem adták meg. A kanyarodásra és követési távolságra vonatkozó szabályok megsértése 17 és 8 százalékos részesedéssel szerepel az adatokban. A gyalogosok mindössze 4 százalékban voltak „hibásak” tavaly.

A Napi.hu hozzáteszi, hogy a fenti számok értékelésekor figyelembe venni, hogy a statisztikákban csak egy ok szerepel egy-egy balesetnél, miközben elképzelhető, hogy több tényező is szerepet játszott azokban. De szintén lényeges, hogy a relatív és az abszolút gyorshajtás között különbséget kell tenni. Utóbbi akkor áll fenn, ha a megengedett sebességet lépi túl a sofőr, előbbi pedig, ha az autós az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ha pedig kiderül, hogy a körülményekhez képest ment gyorsabban valaki, akkor a rendőrség ezt fogja figyelembe venni.

A lap mások mellett arra is kitér, hogy a balesetek visszaszorítását célzó európai törekvések lényegében megbuktak.