A hazai nagyvárosok lakosságszámának csökkenése, illetve a körülöttük lévő települések népességének gyarapodása egyáltalán nem új folyamat. Évek óta ez a jellemző, a járvány előtti hét évben például a főváros és három nyugat-magyarországi város, Győr, Sopron és Szombathely népessége is nőtt, miközben az összes többi jelentősebb vonzáskörzettel bíró nagyváros lélekszáma csökkent. A legnagyobb mértékben Miskolcé, ahol hét év alatt tízezerrel lettek kevesebben – írja a g7.hu.

Akadtak olyan térségek is, mint például Szeged, Tatabánya, Székesfehérvár vagy Veszprém, ahol a környező települések népességnövekedése részben vagy egészben ellensúlyozta a városi lélekszám csökkenését. A gazdaságilag elmaradottabb régiókban azonban a nagyvárosok és a környékbeli településeik lakosságszáma egyaránt látványosan csökkent. Ez történt például Békéscsabán, Miskolcon, Salgótarjánban és Zalaegerszegen is.

2020-ban a járvány alatt azokban a városokban is csökkent a népesség, ahol a megelőző hét év átlagában növekedett, ahol pedig korábban is csökkent, ott Debrecen kivételével még gyorsult is a népesség fogyása.

Az agglomerációkban azonban épp ellentétes folyamatot figyelhettünk meg: ahol korábban is fejlődött a nagyváros térsége, ott most gyorsult a lélekszám emelkedése, ahol pedig eddig fogyott a népesség ott többnyire lassult ez a folyamat. Emellett nagyon látványosan megugrott a Balaton környékén élők száma is. Az agglomerálódó térségként kezelt 53 településen 2021 kezdetén 5,5 ezerrel többen laktak, mint egy évvel korábban, ami közel 4 százalékos népességnövekedést jelent.

A fővárosban 2021 elején bő 26 ezerrel éltek kevesebben, mint egy évvel korábban, miközben ezt megelőzően, ha csökkent is a lélekszám, ennél sokkal lassabban. Ráadásul itt nem is az agglomeráció szívta fel az elköltöző embereket. Bár a környező településeken jelentősen, több mint tízezer fővel nőtt a lakosság száma, ám egyrészt ez jóval kevesebb az eltűnt budapestiek számánál, másrészt lényegében megegyezik az előző hét év átlagával.