Infostart.hu
eur:
379.1
usd:
319.55
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2020. március 13-án. A városban 50 milliárd forintos beruházást valósít meg a német autógyártó cég.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Kifizettetnék dolgozóikkal a magyar autógyárak a le nem dolgozott munkaidőt

A koronavírus és az alkatrész miatti leállások miatt kevesebb időt dolgoztak.

Törvénytelenségre készül több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a munkaidőkeretek kifutása kapcsán a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Rengeteg munkaórát nem tudtak ugyanis munkavállalóikkal ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírusjárvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most ki akarják fizettetni a munkavállalókkal egy – a szakszervezetek által csak rabszolgatörvényként emlegetett – 2018 végi törvénymódosításra hivatkozva. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, aki szerint a probléma több mint 10 ezer dolgozót érint.

A lap azt írja, hogy a nagy ellenállást kiváltó rendelkezés nem csak a dolgozók munkahelyváltását lehetetleníti el, ha ledolgozatlan óráik vannak, de a kétéves munkaidőkeret sok cégnek veszteséget okozhat.

A törvény

lehetővé tette, hogy a cégek akár 2-3 éves munkaidőkeretben igazítsák a beérkező megrendelések intenzitásához a dolgozók munkaidejét.

Ha épp nincs vagy kevés a megrendelés, a munkavállalók nem vagy kevesebbet dolgoznak, de ugyanúgy megkapják a fizetésüket. Ha később több lesz a megrendelés, az így keletkezett mínusz órákat ledolgoztatja a cég, és a munkavállalók ugyanúgy az alapfizetésüket kapják, nem jár nekik túlóradíj. Ha nincs munkaidőkeret, akkor ez nem így van: a megrendeléshiányos időszakra, az úgynevezett állásidőre ugyanúgy jár a fizetés, a későbbi túlmunkáért viszont a túlóradíj is megilleti pluszban a dolgozókat.

A 6 hónapnál hosszabb munkaidőkeret bevezetéséhez alapesetben a helyi szakszervezettel is meg kell állapodnia a cégeknek. A kormány a koronavírusjárvány első hullámában ezt a jogot elvette a szakszervezetektől: tavaly áprilistól júliusig a cégek a dolgozókkal történő bárminemű egyeztetés nélkül, egyoldalúan vezethettek be 2 éves munkaidőkeretet, vagy meghosszabbíthatták a meglévőt. A cégek százával éltek a lehetőséggel, ezek a munkaidőkeretek pedig az elkövetkező hónapokban fognak lejárni – emlékeztetett László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Már most látszik, hogy

a munkaidőkeretek kifutásáig nem fogják tudni ledolgoztatni a pandémiás és alkatrészhiányos időszak mínuszóráit.

Sokaknak legalább 16 órája van mínuszban, de van, akinek 350 is. Utóbbi kéthavi munkaidőnek felel meg. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak. Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – meséli a Vasas alelnöke. László Zoltán szerint azonban mindkét lépés törvénytelen. A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ezeket ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben.

Nem a dolgozó tartozik a cégnek pénzzel, hanem a cég tartozik a dolgozónak munkával

– érvel a Vasas alelnöke.

Címlapról ajánljuk
A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A magyar cégcsoport tovább bővíti nemzetközi portfólióját azzal, hogy belép Líbiába, miután egy spanyol és egy török vállalattal közösen sikeresen pályázott egy Földközi-tengeri kutatási területre. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban beszélt a hazai olajlelőhelyek kimerülése miatt a Molra nehezedő nyomásról is.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Éjjel súlyos rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát - az oroszok főleg a fővárost, Kijevet és Dnyiprót lőtték. Ukrajna hamarosan új fegyverekhez juthat hozzá: Nagy-Britannia beígérte Kijevnek a még fejlesztés alatt álló Nightfall hiperszonikus rakétát. Az ukrán drónerők is aktívak voltak: Volgográd régióban felrobbantottak egy lőszerraktárat, a csapás olyan súlyosnak bizonyult, hogy egész Kotlubány települést evakuálták. A nap folyamán Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő bejelentette: folytatódnak az oroszok-ukrán-amerikai tárgyalások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×