eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Gordan Grlic-Radman horvát külügyminiszter (j) és Natasa Tramisak horvát regionális fejlesztési és az uniós alapokért felelős miniszter a plenáris tárgyalásuk után tartott sajtótájékoztatón Nagykanizsán, a Medgyaszay Házban 2021. szeptember 28-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Több új határátkelő és egy új autópálya-összeköttetés létesül Horvátország felé

Magasabb fokozatba kapcsol a magyar-horvát infrastruktúra fejlesztés – közölte a külgazdasági és külügyminiszter, miután a horvát kormány két tagját fogadta Nagykanizsán.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy fontos, a határ menti közösségek élete szempontjából is kiemelt jelentőségű kérdésekről egyeztetett Horvátország külügyminiszterével, illetve a területfejlesztésért és európai uniós alapokért felelős miniszterével, Gordan Grlic-Radmannal és Natasa Tramisakkal.

Az együttműködési lehetőségeket akkor lehet igazán kihasználni, ha minél sűrűbb az összeköttetés a két ország, a határ két oldalán élő közösségek között. Ezért úgy döntöttek, hogy magasabb fokozatba kapcsolják az erre szolgáló infrastruktúra fejlesztését. Jelenleg hét átkelő van a határon, s az átlagos távolságuk egymástól 50 kilométer, míg Nyugat-Európában ez mindössze 2-4 kilométer. Ilyen adottságok mentén pedig lehetetlen teljes mértékben kihasználni a szomszédságból fakadó előnyöket - húzta alá.

Mint ismert, az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, miközben a horvátok is építkeznek, amelynek végén,

2024-ig Ivándárdánál összekötik a két autópályát.

Folytatódik a Murakeresztúr és Kotoriba közötti híd építése is a Murán, s a tervezésre vonatkozó pénzügyi forrásra közösen pályázott és nyert a két ország az EU-nál.

Új átkelőt nyitnak Sárok és Főherceglak (Knezevo), illetve Zákány és Gotalovo között, néhány kilométerre rövidítve a kerülőket a helyiek számára.

"Hidakat építünk a szó szoros és átvitt értelmében is" - fogalmazott a magyar tárcavezető, hozzátéve, hogy a bejelentett intézkedések rendkívül előnyösek lesznek a helyi közösségek és a gazdaság számára is. Utóbbi kapcsán pedig kitért arra, hogy a magyar-horvát kereskedelem volumene az idei év első felében 13 százalékkal nőtt.

Mindemellett fokozni kívánják az energetikai együttműködést is, ezért

a kormány javaslatot tett a magyar és a horvát gázvezetékrendszer integrációjára,

hogy ezáltal is erősödjön a régió versenyképessége.

Végezetül kiemelte, hogy Magyarország és Horvátország a migrációs nyomás jelentős növekedésére számít az afganisztáni helyzet miatt. "A két kormány világos álláspontot foglal el ebben a kérdésben: nem kívánunk illegális bevándorlókat látni Európának ezen a részén, megvédjük a határainkat, s fenntartjuk a jogot arra, hogy magunk döntsük el, kiket engedünk be az országainkba és kikkel vagyunk hajlandók együtt élni" - szögezte le.

Szijjártó Péter elmondta, hogy két héten belül Eszéken folytatják a felek a mostani tanácskozást, akkor a határ menti együttműködésre szolgáló EU-s források még hatékonyabb felhasználásáról fognak tárgyalni.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×