Infostart.hu
eur:
358.86
usd:
305.4
bux:
135899.33
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Young people with face masks back at work in office after coronavirus quarantine and lockdown.
Nyitókép: Halfpoint/Getty Images

Így helyezheti át a kormány a munka világára az oltás kötelezővé tételét

Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt a részletekről, nemzetközi példákra is utalva - tényleg vannak.

Bár itthon is van példa arra, hogy bizonyos csoportoknak kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást – az egészségügyi dolgozóknak éppen szerdáig volt utoljára lehetőségük jelentkezni a vakcináért –, a kormány további kötelezővé tétellel nem számol. Ez a szerdai Kormányinfón derült ki, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is hangsúlyozta ezt.

A (nem) kötelező oltással kapcsolatos kommunikációban azonban új elemként megjelent: felmerülhet, hogy ha a kormány nem is,

a munkáltatók valamilyen formában elvárhatják, hogy alkalmazottaik védettek legyenek a koronavírussal szemben.

"Tárgyalunk a munkáltatókkal arról - a minimálbérről szóló egyeztetések során ez külön is szóba került -, hogy ha szigorúbb szabályokat akarunk az oltottsággal kapcsolatban előírni, akkor legyen-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy megkövetelje az oltást a munkavállalójától. Ilyen döntés egyelőre nem született, de felvetésként megjelent" - fogalmazott az ügyben Gulyás Gergely, hozzátéve, van olyan ország, ahol ez már gyakorlat is.

Hogy ezzel a kormány komolyan foglalkozik, azzal magyarázta: jogos igény, hogy a munkavállalókra számíthassanak az alkalmazók, illetve az is, hogy az egyik munkavállaló a másikat ne veszélyeztesse, hiszen a fertőzés és annak továbbadása is lényegesen kisebb esélyű, ha az érintettek be vannak oltva.

A kancelláriaminiszter kérdésre válaszolva megerősítette: a kormánynak van jogi lehetősége arra, hogy a munkáltatók kezébe adja a döntést a dolgozók kötelező oltásáról, "kvázi a munkavállalás feltételeként ezt meghatározzák", de a kormánynak ennél több eszköze nincs.

Figyelmeztetett arra is, hogy a harmadik oltás senkinek sem ellenjavallt, a korábbit követő négy hónap elteltével lehetséges.

Nemzetközi példák

Amint arról az Infostart korábban beszámolt, Olaszországban egyre több munkavállaló számára teszik kötelezővé a koronavírus-védőoltást, az egészségügyi dolgozók mellett a szociális intézményekben tevékenykedők is be kell, hogy oltassák magukat. Mario Draghi miniszterelnök már közölte is kormányával, hogy az oltási kötelezettség hamarosan általánossá válhat a munkahelyek többségében, köz- és magánszférában egyaránt, ettől pedig

már csak egy lépés az általános oltási kötelezettség,

amely Roberto Speranza egészségügyi miniszter szavai szerint bizony "asztalon is van".

Az oltási kötelezettség széles körben terjed az Egyesült Államokban is. A szövetségi szintű közigazgatósban dolgozók kötelező beoltását már a nyár folyamán elrendelte a Biden-adminisztráció, de most egyre több tagállamban és nagyvárosban is hasonló intézkedésekhez folyamodnak. A The Guardian például az amerikai AP-re hivatkozva jelentette, hogy New Yorkban mintegy egymillió iskolás korú tanuló tér vissza a jelenléti oktatáshoz, de úgy, hogy a hallgatók számára kötelező lesz a maszkviselés, a tanároknak pedig legkésőbb szeptember 27-ig be kell oltatniuk magukat.

Az amerikai kormány egészségügyi főtanácsadója, Anthony Fauci úgy áll a kérdéshez, hogy "csak a kötelezővé tétel fogja megállítani a járványt", ezért ha a meggyőzés nem segít, erőből fogják megoldani a nyájimmunitás feladványát.

Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

Aszályos tavaszra májusi fagy: növekvő kockázatok a magyar agráriumban

A magyar mezőgazdaság 2026-os szezonja már május elején egyszerre két oldalról került nyomás alá: a rendkívül száraz tavasz mellett az első napokban érkező, szokatlanul erős fagy tovább rontotta a kilátásokat. Az április 30-i agrometeorológiai helyzetkép szerint az ország mintegy kétharmadában már legalább közepes aszály alakult ki, és több térségben a nagyfokú aszály foltjai is megjelentek. A csapadékhiány számszerűen is drámai: áprilisban országosan átlagosan mindössze 10 milliméter eső hullott, egyes helyeken 4,7 milliméter; miközben a 30 napos hiány 25–45 milliméter, a 90 napos deficit pedig helyenként 70 milliméter körül alakul. Ennek következményeként az őszi vetések fejlődése megtorpant, a tavaszi vetésű kultúráknál pedig már a kelés is nehézkes, így a terméspotenciál romlása korán beépülhet a szezonba. A témában Szedlák Levente, az Agrárszektor újságírója volt hétfőn a Checklist vendége (a 14. perctől).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×