eur:
408.84
usd:
389.48
bux:
80165.64
2024. december 14. szombat Szilárda
Hívő autójában Illés Dávid, a Budai Református Gyülekezet lelkésze autós istentiszteletén Budapest XI. kerületében, az őrmezői P+R parkolóban koronavírus-járvány idején, 2020. május 3-án.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Autóklub: részben jogos az éves parkolódíjak visszatérítése

Állásfoglalást tett közzé az előre kifizetett éves parkolási díjak visszakövetelésével kapcsolatban Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottsága.

Többen felvetették, hogy az éves parkolási díjak visszatérítését azért fogják kérni a helyi önkormányzatától, mert a járványhelyzetre figyelemmel jogszabállyal központilag elrendelt díjmentes közterületi várakozás folytán úgy érzik, visszajár az az ellenérték, amit az éves parkolásért előre kifizetettek, hiszen ugyanazt a szolgáltatást díjfizetés nélkül is igénybe vehették volna. Erre tekintettel a Magyar Autóklub Jogi (MAK) és Érdekvédelmi Bizottsága megvizsgálta a kérdést és úgy foglalt állást, hogy a visszatérítési igény részben jogszerű az alábbiak szerint:

A felvetett kérdésre adandó válasz csak látszólag egyszerű, az olvasható ugyanis, hogy többen arra hivatkoznak, az önkormányzatok ezekkel az összegekkel a jogszabályváltozás folytán jogalap nélkül gazdagodnak, ezért jogos a visszatérítési igény. Ez a megközelítés legalábbis vitatható, mert az az autós, aki az éves bérletet megvette, szerződést kötött a közterület tulajdonos önkormányzattal (vagy az önkormányzat felhatalmazásával eljáró parkolási céggel), és ahol szerződéses kapcsolat alapján elszámoltatásnak lehet helye, ott általában

nem a Ptk. szerinti jogalap nélküli gazdagodás, hanem a szerződéses jogviszonyra vonatkozó szabályozás alapján kell a visszakövetelés jogszerűségét elbírálni

– állapítja meg a MAK.

Ezzel azonban a kérdés nincs elintézve, mert attól, hogy a jogalap nélküli gazdagodás kevésbé jön szóba, még más visszakövetelési jogcím lehet megalapozott. A helyzetet azonban tovább bonyolítja a közterületi várakozásért beszedett díjaknak, valamint az így kötött szerződéseknek a jogi természete.

Az Autóklub emlékeztet: az Alkotmánybíróság több döntésében egyértelművé tette, hogy a közterületeken történő várakozásért való díjszedés az önkormányzatoknak az önkormányzati törvényből fakadó jogosultsága, és azzal függ össze, hogy ők felelősek az önkormányzati utak forgalomszabályozásáért, a forgalomszabályozásnak pedig egy lehetséges és indokolt eleme a díjszedés visszatartó ereje folytán a közterületi várakozás ellenértékhez kötése. Ebből a szempontból tehát a parkolási díjak szedése az önkormányzatok közfeladataival függ össze, ami azonban csak bonyolítja a helyzetet, de végső fokon nem zárja ki azt, hogy az autósoknak az önkormányzatokkal a várakozási díj megfizetésére kötött szerződései (akár alkalmi várakozásról, akár átalánydíjas, hosszabb időre kötött szerződésről van szó)

már nem csak közszolgálati, hanem polgári jogi szempontból is megítélhetőek, ezért több területen a polgári jog szabályai alá tartoznak.

A következő kérdés, hogy polgári jogi szempontból hogyan indokolt minősíteni azt a helyzetet, ha egy bérleti szerződéssel összefüggő bérfizetés a bérlő részéről azáltal válik kérdésessé, hogy a bérlőnek a bérleti szerződés által elérni kívánt használati jogosultsága a továbbiakban egyébként is (bérleti szerződés nélkül is) elérhetővé vált. Abban az esetben, ha a bérlőnek számítania kellett egy ilyen helyzet esetleges bekövetkezésére, akkor a szerződés megkötésével ennek a kockázatát vállalta, és a díj visszatérítése erre tekintettel indokoltan nem jön szóba. Amennyiben viszont ilyen lehetőségre a bérlőnek nem kellett gondolnia, akkor a díjfizetés ellenében történő közterületi várakozásra vonatkozó szerződés eredeti rendeltetése lehetetlenült, ami azt jelenti, hogy

a szerződés megszűnt és a szerződés megszűnése esetén a feleknek a kapott szolgáltatások arányában kell egymással elszámolni.

Itt jön a következő kérdés, hogy vajon indokolt-e egyáltalán a szolgáltatások lehetetlenüléséről beszélni, hiszen az önkormányzatok mondhatják azt is, hogy a parkolóhelyek korábban is korlátozottan álltak rendelkezésre, hiszen csak a szabad parkolóhelyek voltak elfoglalhatóak, és most is ugyanez a helyzet, tehát a szabad parkolóhelyek most is rendelkezésre állnak az általános ingyenessé tétel után is.

Ez a hivatkozás ugyan jogvita esetén a bíróság részéről mérlegelés tárgyát képezheti, de valójában olyan radikális változás történt a közterületi parkolások díjmentessé tételével, oly mértékben megcsappan a szabad várakozóhelyek száma, hogy

emiatt sokan másodszor is megváltani kényszerültek

– ezúttal parkolóházakban, mélygarázsokban – a várakozás lehetőségét, ezzel a korábbi díjfizetésük rendeltetését vesztette.

Végül vizsgálandó az a kérdés is – teszi hozzá a MAK –, hogy milyen szerepe van annak, hogy mindez a járványhelyzet miatt és egy központi kormányzati intézkedés következtében alakult így, vagyis hogy hivatkozhat-e a visszatérítési igény benyújtása esetén az önkormányzat arra, hogy majd akkor fog visszatérítést nyújtani, ha a központi költségvetésből erre fedezetet kap, vagy hivatkozhat-e esetleg vis maior helyzetre, tehát végső fokon a pandémiára, mint ami a helyzetet előidézte, és amelyre senki nem számított, és amelyért ő sem tehető felelőssé.

Az előbbi kérdésre az önkormányzatok az egyes autósokkal szemben alappal nem hivatkozhatnak, legalábbis jogilag nem, a második kérdés szempontjából pedig ugyancsak nemleges a válasz, mert a szerződés lehetetlenülése folytán bekövetkező elszámolási kötelezettség tekintetében a Ptk. 6:180. § (1) bekezdése adja meg a választ, miszerint

ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, a megszűnés időpontját megelőzően nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell téríteni,

vagyis nem annak van szerepe a visszatérítési kötelezettség szempontjából, hogy a lehetetlenülést kiváltó ok nem a szerződésben részes felek eljárására vezethető vissza. Erre hivatkozással ugyanis a rendezvényszervezők sem lennének kötelesek a befizetett rendezvények árait visszatéríteni, vagy a szállodák a lefoglalt szállásköltségeket megtéríteni, stb.

Az a kérdés is felvethető, hogy lehet-e egyáltalán az éves szerződések esetén azok lehetetlenülése következtében a szerződés megszűnéséről beszélni, hiszen május 25-től kormányzati intézkedés folytán visszaáll a közterületi várakozások díjfizetési rendje. Erre nézve az a válasz, hogy az időarányos részekre vonatkozik (vonatkozott) a szolgáltatás nyújtásának lehetetlensége, vagyis az időszakos szolgáltatásra, mint osztható szolgáltatásra az időarányos részre a teljesítés lehetetlenülése fogalmilag nem kizárt.

Az elszámolási kötelezettség tehát fennáll, viszont nem mindegy, és talán az eddigieknél is nehezebb választ adni arra a kérdésre, hogy a befizetett díj mekkora része jár vissza. Nemcsak azt kell figyelembe venni ugyanis, hogy mi az az arányos visszatérítési összeg, ami

  • a bérleti időszakhoz képest a korlátozás időtartamából következik,
  • hanem azt is, hogy mi az az összeg, ami a korábbi időszakban általában üresen álló, normál időszakban tehát szabadon elfoglalható parkolóhelyek számához képest lecsökkent mértékből indokoltan adódik.

Ezen utóbbi kérdést valamennyi körülmény együttes figyelembevételével jogvita esetén a bíróságoknak csak becsléssel lesz lehetősége eldönteni.

A visszakövetelés ugyanakkor nem jogszerű az önkormányzatok által eljárási díjként felszámított, és a bérletesek által ezen a címen fizetett összegre nézve.

A közterületi várakozásért az autósok által előzetesen megfizetett bérleti díjak időarányos részének mérlegelés alapján kialakított arányos összegét a MAK Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának álláspontja szerint

az autósok visszakövetelhetik az önkormányzati parkolási cégektől

a kormányrendelettel díjmentessé tett várakozási időszak idejére. A mérlegelés alapját az képezi, hogy mi az az összeg, ami a korábbi időszakban általában üresen álló, normál időszakban tehát szabad elfoglalható parkolóhelyek számához képest lecsökkent mértékből indokoltan adódik.

Ezen utóbbi kérdést a bérletesek és az érintett önkormányzatok közötti megállapodással célszerű rendezni, megállapodás hiánya, és jogvita esetén ebben a tekintetben a bíróság mérlegeléssel dönthet – zárul Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökének közleménye.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

A Manchester City korábbi csatárát államelnöknek választották

Grúzia államelnökévé választották a korábbi válogatott labdarúgót, Miheil Kavelasvilit. Ilyen magas közjogi méltóságra korábban csupán egy nemzetközileg is jegyzett futballistát választottak, George Weah 2018-tól idén januárig Libéria államelnöke volt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.16. hétfő, 18:00
Freund Tamás
a Magyar Tudomány Akadémia elnöke
Nagy sikert ünnepelnek az oroszok, a háború lezárásáról egyeztetnek Trumpék - Háborús híreink szombaton

Nagy sikert ünnepelnek az oroszok, a háború lezárásáról egyeztetnek Trumpék - Háborús híreink szombaton

Pénteken orosz források arról számoltak be, hogy haderejük összeroppantotta az Uszpenyivka térségében kialakított katlant, ami hatalmas győzelemnek számít. Eközben az is kiderült, hogy Donald Trump leendő amerikai elnök és csapata megbeszélések folytatnak a háború lezárásának lehetőségeiről. Trump tanácsadói és kabinetjelöltjei még nem terjesztettek konkrét béketervet Kijev elé, de aktívan dolgoznak a konfliktus mielőbbi befejezésén.  Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 14. 19:53
×
×
×
×