-5 °C
A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház oltópontjain 25 ezer fölött jár a beoltottak száma, ebből mindegy 6500 személy már a második adagot is megkapta. A Magyarországon engedélyezett vakcinák közül a Pfizer-, a Szputnyik V és az AstraZeneca-oltást adják. Napi szinten több mint ezer pácienst képesek beoltani, de egyszerre nagyobb mennyiségű vakcina érkezik az országba, akkor a kapacítást is meg tudják emelni. Szerencsére az oltási hajlandósággal nincs probléma – fogalmazott a Világgazdaságnak Berdos J. Róbert főigazgató.
Az országos kórházfőparancsnok-helyettes ugyanakkor megdöbbentőnek tartja, hogy még azok között is találni oltásszkeptikusokat, aki már maguk is átestek a fertőzésen. Nagyon jó kérdésnek nevezte, hogy miért vannak még mindig kételkedők, amikor a tudományos tények és a közvetlen emberi tapasztalatok is egyértelműen bizonyítják, hogy a vakcina az egyetlen megoldás. Mint fogalmazott, sajnos az önvédelmi mechanizmus miatt a félelem sokaknál tagadást vált ki, illetve a probléma bagatellizálásával védekeznek a nyomasztó valósággal szemben. A tehetetlenség okozta indulat pedig az összeesküvés-elméleteknek ágyaz meg.
Kitért arra is, hogy sajnos egyelőre folyamatosan érkeznek a kórházi ellátásra szoruló fertőzöttek. Vagyis a második hullámhoz képest most többen kerülnek kórházba, és a saját statisztikáik azt mutatják, hogy az ápolási idő is emelkedik az intenzív osztályon. Emlékeztetett, a járványhelyzet globálisan romlik, de nemcsak az agresszívabb mutációk miatt, hanem azért is, mert az emberek egyre jobban kezdenek belefáradni a korlátozásokba. És
az biztos, hogy nehéz hetek állnak még előttünk,
tette hozzá.
A kapacitásproblémákat illetően úgy fogalmazott: a helyzetet kizárólag munkaerő-átcsoportosítással lehet megoldani, miközben a legsúlyosabb, intenzív kezelést igénylő betegek ellátására alkalmas szakképzett munkaerőt minden lehetséges módon tehermentesíteni kell. Országos kórházfőparancsnok-helyettesként azt látja, hogy a rendszerbe bekerült munkatársak maximális fegyelemmel és elhivatottsággal végzik a nehéz munkát, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a hatalmas felelősséggel, amelyet a körülmények rájuk rónak. „Nem lehet elégszer megköszönni azt az áldozatot, amelyet ezekben a hetekben valamennyi egészségügyi dolgozó vállal Magyarország érdekében.”
Bedros J. Róbert az interjúban az egészségügyi dolgozói szolgálati jogviszonyra is kitért. Jelezte, volt egy felfokozott, mesterségesen gerjesztett ellenállás, mára azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az új szolgálati jogviszony és az orvosok bérének emelése stabilitást hozott a rendszerbe. A Szent Imrében is voltak olyan kollégák, akik a törvény részleteinek megismerése előtt, elhamarkodottan döntöttek, de közülük többen újra munkára jelentkeztek. Nemcsak főigazgatóként, országos kórházfőparancsnok-helyettesként is azt látja, hogy a március 1-jén a kilépést választó szakdolgozók nagyobb hányada újra visszatér az egészségügyi intézményekbe, és ezt megnyugtatónak tartja. Ugyanakkor
a munkaerő-elvándorlást belső átcsoportosításokkal meg lehetett oldani
– tette hozzá.
Hogy készülni kell-e a koronavírus-járvány egy esetleges negyedik hullámára úgy vélekedett: az oltási program sikeres végrehajtása, valamint a már jól ismert szabályok – maszk viselése, távolságtartás, gyakori kézmosás – további betartása együtt akadályozhatja meg annak kialakulását. „Tudom, hogy mindenki fáradt, de a járványügyi intézkedéseket egyelőre nem szabad enyhíteni.” Szerinte ma még felelősen nem lehet megjósolni, hogy mikor leszünk túl a mostani hullámon, de bizakodó, hogy a nyár meghozza a várva várt szabadságot.
Emlékeztetett, világszerte rendkívül rövid idő alatt fejlesztettek ki és teszteltek hatékony, a nyájimmunitás eléréséhez megfelelő vakcinákat. És ezek megvédenek a súlyosabb lefolyású megbetegedéstől a mutációk esetében is. Az mRNS-vakcinák, a Pfizer vagy a Moderna oltóanyagai nagyon gyorsan testre szabhatók egy veszélyesebb variáns felbukkanásánál, azonban az emlékeztető oltások beadásával kapcsolatban még nem született egyértelmű tudományos álláspont – magyarázta. „Valószínűleg szükség lesz rájuk, de még nem tudjuk, hogy milyen időközönként. Legrosszabb esetben évente.”
A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója végezetül arra is kitért, hogy a járványt követően is szinte biztos, hogy a régi életünket teljes egészében nem kapjuk vissza. És várhatóan a nyájimmunitás elérése után is maradnak majd olyan területi zárványok a világban, ahol a koronavírus szabadon terjedhet, hiszen az emberiség immunizálódása egészen biztosan nem történik meg egyenlő területi eloszlásban.Így a pandémia után fel kell készülni az endémiára, vagyis arra, hogy a betegség jól körülhatárolható földrajzi területeken tartósan előfordulhat majd, és a fertőzöttek száma is viszonylag állandó lehet. Ezért a korábbinál jóval többet kell majd költeni a közegészségügyi-járványügyi rendszerre, fent kell tartani azokat az intézkedéseket, amelyek megvédenek bennünket egy újabb pandémiától.
