Mintegy 15 ezer gyerek járhat további egy évig óvodába

Az Országgyűlés még 2019-ben hozott döntést arról, hogy 2020. január 1-jétől csak a szülő, vagy gyám kérelme alapján, szakmailag indokolt esetben maradhat a 6. életévét már betöltött gyermek az óvodai nevelésben. Ezzel szoros összefüggésben döntés született arról is, hogy a 3. életévüket már betöltött gyermekek legfeljebb egy évre, a kormányhivatal döntése alapján kaphatnak felmentést az óvodába járás alól.

Az intézkedések célja az oktatás eredményességének javítása, ugyanis a különböző nemzetközi felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a 3 éven át óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében jobb tanulói teljesítmények várhatók, mint azoknál, akik ennél rövidebb ideig jártak óvodába – áll az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóközleményében.

Közölték: az Oktatási Hivatalhoz 16 480 halasztási kérelem érkezett január 15-ig. Ezek legnagyobb részét már elbírálta a hivatal.

A meghozott döntések 96 százaléka helyt adott a szülők kérelmének, és lehetővé tette további egy évre a gyermekek óvodai nevelésben való részvételét.

Szakértő kirendelésére csak az eljárások 53 százalékában volt szükség.

A tankötelezettség korábbi megkezdésére vonatkozóan összesen 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6. életévük betöltését megelőzően kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat.

Élő adás

Vitatott rendelkezések is vannak

A tankötelezettség kérelemre kezdeményezett halasztásával kapcsolatos eljárást vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve a közelmúltban megvizsgálta az alapvető jogok biztosa, aki az eljárás több – jelenleg is alkalmazott – garanciális elemét kérte törvényi szinten rögzíteni. Az Emmi megvizsgálja a konkrét felvetéseket és kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére – közölte a tárca.

Mint Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője az InfoRádióban felidézte, az ombudsman korábbi megállapításai szerint három pontban sérti az eljárás a gyerekek és szüleik érdekeit.

• Esélyegyenlőtlenség: az online kérvényezéses hatósági eljárás bevezetésével a hátrányos régiókban nem biztos, hogy élni tudnak az érintettek.
• Sok feladat: az új rendszer az ombudsman szerint túl sok terhet ró a pedagógiai szakszolgáltatokra, miközben akiknek valóban szükségük lenne az ő munkájukra, a háttérbe szorulnak.
• Határidő: a január 15-i határidőt „feleslegesen korainak” tartja az ombudsman.

Miklós György megjegyezte: ugyan a kérvények döntő többségét elfogadták, de a megnehezített eljárás rend miatt mégis lecsökkent azok száma, akik további egy évig az óvodában tartanák a gyerekeiket.

A korábbi rendszerben jellemzően 30-35 ezer volt az érintett gyerekek száma, míg idén 17 ezernél is kevesebb. „A nagyon nagy csökkenés pedig nem azért történt, mert hirtelen iskolaérettek lettek a gyerekek, hanem, mert sok szülő nem adta be a kérvényt, pedig a gyereknek szüksége lett volna rá” – vélekedett a Szülői Hang Közösség képviselője.