Új szakaszba lépett a koronavírus járvány elleni védekezés az oltóanyagok megérkezésével - mondta az országos tisztifőorvos. Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján kiemelte: ugyan több napja csökken a megbetegedések száma, de kórházban még több mint 5 ezer beteg van, közülük 400-an lélegeztetőgépen. Megismételte, hogy már 25 oltóponton zajlik a vakcinák beadása, eddig 12 ezer egészségügyi dolgozó kapta meg az első dózist. Hozzátette, hogy kedden új szállítmány érkezik az országba, ami 39 ezer ember számára lesz elegendő. Szólt arról is, hogy a vakcina érkezésének ütemében hajtható végre a kormány oltási terve.

Lényeges javulás volt tapasztalható az óvodai, iskolai dolgozók körében végzett csoportos tesztelés eredményében, mint a korábbi ellenőrzéskor - mondta a területi közigazgatásért felelős államtitkár. György István az operatív törzs tájékoztatóján kiemelte: a november, decemberben végzett vizsgálatok alkalmával a tesztelt pedagógusok 2 százaléka, most a kicsivel több mint 20 ezer ember 1 százaléka volt pozitív, nekik házi karanténban kell maradniuk 10 napig. Január első hétvégéjén a pedagógusokat összesen 99 helyszínen tesztelték, a 220 ezer személy 10 százaléka élt a lehetőséggel.

A pedagógus szakszervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar is azt kéri, hogy minél előbb oltsák be a tanárokat. Horváth Péter, a köztestület elnöke emiatt levélben fordult a közoktatásért felelős államtitkárhoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minderre azzal reagált, hogy a kormány kiemelten kezeli a pedagógusok és a gyermekek egészségének védelmét, és az idős vagy krónikus beteg pedagógusok - minden más idős és krónikus beteg állampolgárral együtt - a kiemelt célcsoportba tartoznak az oltási terv szerint.

Még több koronavírus-vakcina beszerzéséről tárgyal a Pfizer/BioNTech gyógyszercégekkel az Európai Bizottság. A testület szóvivője hangsúlyozta, hogy a termelési kapacitások korlátai nehézséget jelentenek. A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az oltóanyagoknak a népességgel arányos elosztása a tagállamok között a folyamat elején akadályokba ütközhet. A szóvivő hangsúlyozta: a bizottság nem felelős azért, hogy a tagállamok milyen vakcinát rendelnek, mennyit, illetve hogy milyen módon hajtják végre az oltási programokat.

A Pfizer/BioNTech gyógyszercégek szerint nincs bizonyíték az általuk kifejlesztett vakcina hatékonyságára a második adag késleltetett beadása esetén. A Frankfurtban kiadott közös közlemény szerint a vakcina biztonságát és hatékonyságát nem vizsgálták különböző adagolási határidők mellett, a kísérletben részt vevők többsége a tanulmányban meghatározott intervallumban kapta a második adag védőoltást. Az első és második adag vakcina beadása között három hét telt el. Németország hétfőn fontolóra vette, hogy a brit példát tanulmányozva késlelteti a második adag vakcina beadását.

Az Egyesült Királyságban már oltanak az Oxford/AstraZeneca-vakcinával is. A brit állami egészségügyi szolgálat tájékoztatása szerint a világon elsőként az oxfordi illetőségű Brian Pinker kapta meg a vakcinát. A 82 éves férfi dialíziskezelésre szorul, ezért két szempontból is veszélyeztetett és ezért az elsőként oltandók közé tartozik. Az Oxford/AstraZeneca-vakcina a második oltóanyag a Pfizer és a BioNtech közös vakcinája után, amelynek alkalmazása megkezdődött az Egyesült Királyságban.

Egy héttel, január 24-ig meghosszabbítja a teljes zárlatot Ausztria.A parlament felsőháza nem szavazta meg a kormánykoalíció javaslatát a január 18-ai nyitásról. Közben egész Angliára zárlatot rendeltek el. Boris Johnson brit kormányfő szerint a járvány kezdete óta most állnak a legnagyobb nyomás alatt a kórházak. Skóciában csaknem egyhavi zárlatot rendelt el keddtől a kormány az új koronavírus-változat gyors terjedésének megfékezése érdekében.

Franciaországban felgyorsították az oltási kampányt. Az elkövetkező napokban a kampányt kiterjesztik minden, legalább ötvenéves egészségügyi dolgozóra. A jelenlegi 27 oltópont számát a kormány ígérete szerint legkésőbb szerdára megnégyszerezik. Az ellenzék bírálta a kormányt az oltási program lassúsága miatt.

Nem adják ki a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak a britek - így döntött egy londoni bíróság. Julian Assange-t bizalmas amerikai kormányzati dokumentumok kiszivárogtatása miatt körözik az amerikai bűnüldöző hatóságok. A bíróság indoklása szerint nagy a kockázata annak, hogy a 49 éves ausztrál állampolgár öngyilkosságot követ el az amerikai vizsgálati fogságban.