A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa 15 perces videóban foglalta össze a legfontosabbakat az oltással kapcsolatban.
Miért készülhetett el ilyen gyorsan a vakcina? Emiatt esetleg kevésbé lehet benne bízni?
Kemenesi Gábor válasza erre a kérdésre az szokott lenni, hogy „nem ez a vakcina készült el gyorsan, hanem az eddigiek nagyon lassan”. Megemlítette, hogy már sok tudás gyűlt össze, sok kísérleti protokoll és eredmény készen állt a korábbról ismert koronavírusok alapján, ezzel éveket lehetett spórolni a fejlesztésben.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezés és az anyagi háttér, illetve a bürokratikus folyamatok olajozottabban működnek, gondolva az engedélyeztetésre is.
Hangsúlyozta: a hosszú távú megfigyelés most jön el a 4-es fázisnál, ahogy az a többi vakcinánál is zajlott.
Meddőséget okoz a vakcina?
Az interneten elterjedt, hogy az oltóanyag a méhlepényben található szincicin fehérje ellen is immunitást alakít ki, mert az hasonlít a vírus tüskefehérjéjéhez. A virológus erre azt mondta, hogy ettől szokták fogni a fejüket, és a válasz az, hogy nagyon nem, mert alacsony a hasonlóság a fehérjék között.
Biztonság és allergia
Kemenesi Gábor kiemelte: világszerte már 4,5 millió ember kapta meg a vakcinát, és egyelőre extrém alacsony azok száma, akiknél allergiás reakció alakult ki. Az eseteket persze ki kell vizsgálni – tette hozzá.
Azt mondta, érdemes egymás mellé tenni, hogy az Egyesült Államokban egy hét alatt 600 ezer ember kapta meg a vakcinát, közülük egy került kórházi megfigyelés alá allergiás reakció miatt, de később őt is kiengedték. Ehhez képest ugyanezen a héten 120 ezer ember került kórházba a koronavírus okozta betegség miatt, és 20 ezren haltak meg.
Kik nem kaphatnak oltást?
A virológus hangsúlyozta:
a várandósok vagy terhességet tervezők nem azért nem kaphatják meg az oltást, mert káros, hanem mert nem voltak célzott vizsgálatok az esetükben.
Az ilyen vizsgálatok még most zajlanak, a Pfizernél hamarosan lezárulnak a, Moderna pedig be is fejezte már.
Szólt arról is, hogy a mostani adatok szerint azoknak van természetesen immunitásuk, akik három hónapon belül megfertőződtek. Jelenleg még kevés vakcina áll rendelkezésre, ezért nekik „pazarlás” vakcinát adni három hónapig, de utána már ajánlott.
Nyájimmunitás
A klinikai kísérletekkel eddig azt vizsgálták, hogy a megbetegedéstől és kórházba kerüléstől megvéd-e a vakcina. Erre a válasz egyértelmű igen.
A 3-as vizsgálatok arra egyelőre nem tértek ki, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, és tovább tudják-e adni a vírust. Ezt majd a 4-es fázis és a járványtani megfigyelés fogja megmondani – fejtette ki.
A virológus szerint ha a vakcina olyan védelmet ad, hogy az oltást megkapók nem lesznek betegek és nem kerülnek kórházba, az is óriási dolog, csökkenti a kórházi terhelést és a járvány méregfogát húzza ki.
