Infostart.hu
eur:
384.42
usd:
332.42
bux:
107306.66
2025. november 9. vasárnap Tivadar

Magyar hősök: Papp Simon – világhírtől a kommunisták börtönéig

Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

Papp Simon kőolaj után kutatva bejárta a fél világot, de hazatért, hogy a hazai kőolajipar egyik megalapítója legyen. 1944-ben megakadályozta a zalai olajmezők teljes kiuzsorázását, ennek ellenére a kommunisták elítélték és bebörtönözték.

Papp Simon 1886. február 14-én született Kapnikbányán. 1909-ben a kolozsvári tudományegyetemen geológus oklevelet szerzett, majd az első világháború alatt részt vett az Osztrák–Magyar Monarchia szénhidrogénkincseinek felkutatásában és feltárásában. A világégés után brit és amerikai részvénytársaságok megbízásából mintegy tizenkét éven keresztül kutathatott kőolaj után Európában, Ázsiában, Amerikában és Óceániában.

Miután 1932 őszén visszatért Magyarországra, 1937-ben angol–amerikai tőke segítségével sikerült jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyre bukkannia Zala megyében. Ez vezetett 1938-ban – a Standard Oil Co. of New Jersey többségi tulajdonjogával – a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) megalakulásához.

A második világháború alatt a vállalat magyar állami használatba került, vezetésével Pappot bízták meg. Magyarország 1944. márciusi megszállását követően a németek a MAORT-üzemek saját kezelésbe vételét tervezték, de kapcsolatai révén Pappnak ezt sikerült megakadályoznia. Ennek hatására, valamint a termelés csökkenése miatt a nyilas hatalomátvétel után szabotázzsal vádolták. A támadásokat fokozta, hogy a végsőkig kitartott zsidó származású kollégái mellett.

1945 őszén a MAORT Magyarországra visszatért amerikai tulajdonosai meghagyták vezérigazgatói állásában, és a cég helyzete rendeződni látszott. A vállalatra azonban a kommunisták is szemet vetettek. Feljelentették Pappot szovjetellenesség és szabotázs miatt, ám ekkor még ejtették ellene a vádat.

1948. augusztus 12-én, amikor nyugdíjazása miatt már csak tanácsadóként dolgozott a vállalatnál, az ÁVO a lakásán letartóztatta. Ismét szabotázzsal vádolták, amit a fizikai és lelki kínzások következtében beismert. A MAORT-perként elhíresült koncepciós jogi színjáték elsőrendű vádlottjaként állították bíróság elé. A vádiratban többek között a következő állt: Papp „csak Hitlernek és a magyar nép hóhérainak: Horthynak, Szálasinak volt hajlandó termelni, de nem akart olajat adni a [...] magyar népnek”. Első fokon halálra ítélték, ám büntetését másodfokon életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatták; családját kitelepítették. A MAORT-ot állami tulajdonba vették, s szervezetét szétverve lényegében megszüntették.

A kommunista hatalom Papp szaktudását cinikus módon börtönévei alatt is kihasználta. Különféle feladatokkal bízták meg, szakmai műveket véleményezett, kutatási adatokat elemzett. Vele terveztették meg a recski internálótábor vízellátását, és javaslata alapján fedezték fel az 1950-es évek elején a nagylengyeli olajmezőt.

1955 júniusában, kegyelemmel szabadult. Évekig szerény körülmények között élt, időközben még a nyugdíjjogosultságát is megvonták. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt geológusaként vállalt újra munkát, és csak 1962-ben, hetvenhat évesen mehetett végleg nyugdíjba. Életében nem sikerült kiharcolnia rehabilitációját. 1970. július 27-én hunyt el Budapesten.

Írta: Hollósi Dániel József

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

  • Csíky Gábor: Dr. Papp Simon emlékezete. Földtani Közlöny, 1971 (101) 4. 351–355.
  • F. Tóth Géza: 125 éve született Papp Simon, „a kőolajkutatás atyja”. Honismeret, 2011 (39) 3. 9–11.
  • Nyáry Krisztián: Igaz hősök. 33 magyar. Budapest, Corvina, 2014.
  • Papp Simon: Életem. Budapest, Magyar Olajipari Múzeum, 1996.
  • Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban (1899–1989). Külügyi Szemle, 2005/3–4. 203–228.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

Evolúció 2.0: az emberi tudás legyőzte a biológiát, ami miatt újraértékelhetjük az életünket

A szakértők szerint mostanra drasztikusan lelassult és megváltozott az ember biológiai evolúciója, sőt, talán teljesen meg is állt. Orvostudományunk és társadalmi intézményeink ma már lehetővé teszik, hogy olyan génvariánsok is továbböröklődjenek, amelyek korábban kiszelektálódtak volna. Eközben a kulturális evolúció példátlan ütemre kapcsolt: a tudás, a technológia és az intézmények gyorsabban formálják életünket, mint ahogy génjeink alkalmazkodhatnának. A biológiai és kulturális tempó szétcsúszása új feszültségeket hoz létre a test és a társadalom között, a munkaerőpiacon éppúgy, mint a pszichés állóképesség terén. A kérdés ma már nem az, folytatódik-e az evolúció, hanem az, hogyan alakult át, és milyen jövőt rajzol ki számunkra, és a gazdaság miként alkalmazkodik ehhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×