eur:
411.1
usd:
394.74
bux:
0
2024. december 26. csütörtök István

Magyar hősök: Papp Simon – világhírtől a kommunisták börtönéig

Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

Papp Simon kőolaj után kutatva bejárta a fél világot, de hazatért, hogy a hazai kőolajipar egyik megalapítója legyen. 1944-ben megakadályozta a zalai olajmezők teljes kiuzsorázását, ennek ellenére a kommunisták elítélték és bebörtönözték.

Papp Simon 1886. február 14-én született Kapnikbányán. 1909-ben a kolozsvári tudományegyetemen geológus oklevelet szerzett, majd az első világháború alatt részt vett az Osztrák–Magyar Monarchia szénhidrogénkincseinek felkutatásában és feltárásában. A világégés után brit és amerikai részvénytársaságok megbízásából mintegy tizenkét éven keresztül kutathatott kőolaj után Európában, Ázsiában, Amerikában és Óceániában.

Miután 1932 őszén visszatért Magyarországra, 1937-ben angol–amerikai tőke segítségével sikerült jelentős földgáz- és kőolajlelőhelyre bukkannia Zala megyében. Ez vezetett 1938-ban – a Standard Oil Co. of New Jersey többségi tulajdonjogával – a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT) megalakulásához.

A második világháború alatt a vállalat magyar állami használatba került, vezetésével Pappot bízták meg. Magyarország 1944. márciusi megszállását követően a németek a MAORT-üzemek saját kezelésbe vételét tervezték, de kapcsolatai révén Pappnak ezt sikerült megakadályoznia. Ennek hatására, valamint a termelés csökkenése miatt a nyilas hatalomátvétel után szabotázzsal vádolták. A támadásokat fokozta, hogy a végsőkig kitartott zsidó származású kollégái mellett.

1945 őszén a MAORT Magyarországra visszatért amerikai tulajdonosai meghagyták vezérigazgatói állásában, és a cég helyzete rendeződni látszott. A vállalatra azonban a kommunisták is szemet vetettek. Feljelentették Pappot szovjetellenesség és szabotázs miatt, ám ekkor még ejtették ellene a vádat.

1948. augusztus 12-én, amikor nyugdíjazása miatt már csak tanácsadóként dolgozott a vállalatnál, az ÁVO a lakásán letartóztatta. Ismét szabotázzsal vádolták, amit a fizikai és lelki kínzások következtében beismert. A MAORT-perként elhíresült koncepciós jogi színjáték elsőrendű vádlottjaként állították bíróság elé. A vádiratban többek között a következő állt: Papp „csak Hitlernek és a magyar nép hóhérainak: Horthynak, Szálasinak volt hajlandó termelni, de nem akart olajat adni a [...] magyar népnek”. Első fokon halálra ítélték, ám büntetését másodfokon életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatták; családját kitelepítették. A MAORT-ot állami tulajdonba vették, s szervezetét szétverve lényegében megszüntették.

A kommunista hatalom Papp szaktudását cinikus módon börtönévei alatt is kihasználta. Különféle feladatokkal bízták meg, szakmai műveket véleményezett, kutatási adatokat elemzett. Vele terveztették meg a recski internálótábor vízellátását, és javaslata alapján fedezték fel az 1950-es évek elején a nagylengyeli olajmezőt.

1955 júniusában, kegyelemmel szabadult. Évekig szerény körülmények között élt, időközben még a nyugdíjjogosultságát is megvonták. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt geológusaként vállalt újra munkát, és csak 1962-ben, hetvenhat évesen mehetett végleg nyugdíjba. Életében nem sikerült kiharcolnia rehabilitációját. 1970. július 27-én hunyt el Budapesten.

Írta: Hollósi Dániel József

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

  • Csíky Gábor: Dr. Papp Simon emlékezete. Földtani Közlöny, 1971 (101) 4. 351–355.
  • F. Tóth Géza: 125 éve született Papp Simon, „a kőolajkutatás atyja”. Honismeret, 2011 (39) 3. 9–11.
  • Nyáry Krisztián: Igaz hősök. 33 magyar. Budapest, Corvina, 2014.
  • Papp Simon: Életem. Budapest, Magyar Olajipari Múzeum, 1996.
  • Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban (1899–1989). Külügyi Szemle, 2005/3–4. 203–228.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×