eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az északi és déli HÉV-hálózat fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatón a csepeli HÉV-kocsiszínben 2020. szeptember 9-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Fürjes Balázs: három év múlva jönnek az új HÉV-kocsik

A kormányzati fejlesztéspolitika három legfontosabb területének nevezte Budapesten a közlekedés fejlesztését, az otthonteremtést és a minőségi zöldterületek növelését a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Dinamikus városfejlesztés címmel megrendezett, online építőipari konferencián.

Fürjes Balázs hozzátette: a megjelölt három területen a fejlesztések önállóan, kormányzati projektekben, illetve szoros együttműködésben a fővárosi és a kerületi önkormányzatokkal valósulhatnak meg.

A közlekedésfejlesztés legfontosabb céljai között említette, hogy jobb legyen a közösségi közlekedés, kevesebb legyen a forgalmi dugó, és legyen tisztább a levegő Budapesten. A legnagyobb kihívásnak Fürjes Balázs azt jelölte meg, hogy a Budapest belső részére a külső kerületekből és az agglomerációból naponta autóval érkező egymillió embernek legalább a harmada, de akár negyven százaléka is átválthasson közösségi közlekedésre, illetve elkerülhesse a belvárost. Ehhez Fürjes szerint három dolog szükséges: a tömegközlekedés folyamatos fejlesztése, a belvárost kikerülő, hiányzó külső körúti elemek és hidak megépítése, valamint az autók letételét támogató P+R parkolóhálózat fejlesztése a külső csomópontokon.

Az államtitkár kiemelte, a kormány az elmúlt években is erőteljesen fejlesztette Budapestet, a közlekedési fejlesztések közül kiemelte, a 4-es metró befejezését, a 2-es metró felújítását és a 3-as metró felújítási költségeinek biztosítását. Továbbá – mint mondta – partnerei voltak Tarlós István korábbi főpolgármesternek az 1-es villamos meghosszabbításában és a 3-as villamos felújításában.

Fürjes Balázs közölte, kormányzati támogatással 2013-tól 2022-ig 1639 új tömegközlekedési jármű áll forgalomba Budapesten.

Mint Fürjes Balázs kifejtette, a jobb tömegközlekedés azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés eszközeivel gyorsabban, kényelmesebben és kevesebb átszállással jussanak el az emberek a úticéljukhoz. Megjegyezte azt is, hogy a belső területek közlekedési nehézségeit nem lehet "csak a belvárosban megoldani (...), egy vödör sárga festék ötletszerű szétlocsolása nem megoldást, hanem inkább káoszt hoz a budapesti közlekedésben".

Az államtitkár hangsúlyozta: folyamatosan fejleszteni kell a tömegközlekedést, javítani kell annak elérését, javítani kell a tömegközlekedési eszközök közötti kapcsolatokat, az infrastruktúrát, a járműveket, valamint jobban össze kell hangolni a tömegközlekedési eszközök menetrendjét és javítani kell az utastájékoztatást.

Fürjes Balázs a kormányzati kulcsprojektekről szólva beszélt a HÉV-vonalak és a járművek felújításáról. Készül egy megvalósíthatósági tanulmány arra, hogy összeköthető legyen az északi és a déli HÉV-vonal – jegyezte meg. Közölte,

az új, klimatizált, akadálymentes HÉV-szerelvények 2023-tól érkezhetnek majd meg Budapestre.

Fürjes Balázs elmondta, elhatározták Vitézy Dáviddal, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójával, hogy "leraknak a kormány asztalára egy elővárosi, budapesti és agglomerációs vasúti stratégiát".

A 15 éves stratégia célja az lenne, hogy minden elővárosi vasútállomásról a 3 milliós várostérségben óránként legalább négy vonat induljon Budapestre, legalább három metróvonal közvetlenül elérhető legyen minden elővárosi vasútvonalról, valamint mindezt egyetlen jeggyel vagy bérlettel lehessen igénybe venni – fejtette ki az államtitkár.

Fürjes Balázs előadásában "kegyelmet kért" a 153 éves Főkertnek annak kapcsán, hogy a városvezetés a fővárosi cégeket egy új "gigacégbe" szervezi,

és így – mint mondta – mindig háttérbe kerülne a többi közszolgáltatáshoz képest. Az államtitkár szerint ez nem tenne jót a zöld Budapest gondoltnak, annak záloga a Főkert.

Elmondta, a közparkok, zöldterületek fejlesztése elkezdődött az elmúlt években, és szeretnének a fővárossal és a kerületekkel közösen egy zöldparkfejlesztési programot beindítani. A programban helyet kapna az észak-csepeli nagypark, a Népliget, a Gellért-hegy, a Hajógyári-sziget északi részének, és a Városmajor fejlesztése, valamint a Ferencvárosi Sport- és Szabadidőpark létrehozása.

Fürjes Balázs az előadásában hangsúlyozta: Budapest fejlesztése a mindenkori városvezetés és a kormányzat feladata.

"A kormány nem hagyhatja magára Budapestet, a nemzet fővárosát, és természetesen nem is gyámkodhat felette"

– fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy a várostól nem várható el, hogy önerőből teremtse meg mindazt, ami Budapesten az itt élőknek és a magyaroknak a nemzet fővárosában szüksége van.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozata szervezte konferencián Karácsony Gergely főpolgármester is előadást tartott volna, de mint elhangzott, azt végül nem tudta vállalni, máskor tartja meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

Kempf Zoltán egy időre háttérbe szorítja az influenszerkedést, és megcélozza az olimpiát

A világbajnok BMX freestyle-os néhány évre abbahagyta a versenyzést, de amikor a sportága bekerült az olimpiai programba, hamar visszatért. A népszerű influenszer az InfoRádióban elmondta: a BMX freestyle-ban nem lehet előre jósolni vagy esélyeket latolgatni, sok tényezőtől, körülménytől függ, hogy sikerül egy-egy verseny, de a kvótaszerzés lesz a célja a júniusi, budapesti olimpiai selejtezőn.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Forgalmi dugóba került az építőipar

Forgalmi dugóba került az építőipar

A 2022-es háborús és inflációs válság után nem egészen 2 évvel tulajdonképpen adottak a feltételek ahhoz, hogy a magyar építőipar és azon belül a lakásépítések lendületet kapjanak. Mégsem ez történik, az ágazati szereplők és szakértők szerint 2024-ban és még 2025-ben is kevesebb lakás készül el Magyarországon, mint 2023-ban, pedig az sem volt már egy jó év. Kicsit több mint egy évnyi válságtünet tehát bő 3 éves szakadékot hagy maga után. A gyors lassulás, lassú gyorsulás problémája ismert jelenség az autópálya-üzemeltetésben, a következménye bosszantó torlódás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 20. 13:40
×
×
×
×