eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Koronavírusteszthez vesznek mintát egy férfi orrnyálkahártyájáról a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján, a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelőben 2020. május 13-án. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Egységes uniós tesztstratégia készülhet

Csütörtökön tartanak videokonferenciát az unió vezetői arról, hogyan lehetne minden tagállamra vonatkozó tesztelési és oltási stratégiát kialakítani a járvány kontrollálásának érdekében.

Egyre markánsabbak azok a hangok, amelyek az EU-tagállamok koronavírus elleni védekezésének jobb összehangolását követelik a járvány terjedésének intenzív időszakában. A csütörtök délutáni online egyeztetést még továbbiak követik majd a következő hetekben, a decemberi uniós csúcstalálkozót megelőzően. A Reuters egy uniós hivatalnokra hivatkozva azt írja, még két hasonló megbeszélés biztosan várható. Ezeknek többek között az is célja, hogy megelőzzék az első hullámban bekövetkezetthez hasonló versengést az országok közt: a koronavírus-járvány kezdetén a 27 tagállam megosztottá vált, miközben az országok egymás elől is próbálták elkapkodni a kis mennyiségben elérhető, azonban nagyon szükséges orvosi eszközöket.

Tesztelésre buzdítanak

A tagállamok közül a kezdettől nagy számban teszteket elvégzők - mint Németország - alacsonyabb halálozási adatokat jegyezhettek fel, mint a kevesebbet tesztelők. Az EU vezetői ezért is szeretnének közös tesztelési és nyomkövetési stratégiát kialakítani, de egyelőre nem sikerült eredményeket elérni ezen a területen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke komolyabb együttműködést kér a tesztek vásárlása és fejlesztése terén. Nemcsak a pontos eredményt adó PCR-tesztek, hanem az antigéntesztek használatára is buzdít, hiszen ezek a fertőzési gócok gyors feltárásában segíthetnek.

Előre kell dolgozni

Uniós tisztviselők szerint az online találkozók célja lesz az is, hogy sürgessék a tagállamok vakcinázási menetrendjének kialakítását annak érdekében, hogy az első időszakban, amelyben még csak kisebb mennyiségben áll majd rendelkezésre vakcina, már ha egyáltalán lesz hatásos oltás, biztosan azok kapják meg azt, akiknek legnagyobb szüksége van rá. Nagyon fontos a rizikócsoportok pontos meghatározása, mivel 2022 előtt nem lesz lehetséges a 27 tagállam teljes népességének beoltása.

Sokféle intézkedés szükséges

Az Európai Unió ajánlása szerint a legfontosabb az egészségügyi és szociális szfélrában dolgozók, a hatvan év fölöttiek, egyes alapbetegségekben szenvedők, a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók, a munkájuk miatt távolságtartásra képtelenek és bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi csoportok beoltása. Ezzel a vírus terjedését csökkenthetik a tagállamok, ám amíg csak limitált mennyiség érhető el a majdani vakcinából, további intézkedésekre is szükség van. Ezek közt említik a maszkviselést, kijárási korlátozásokat, illetve az otthon maradásra való biztatást, nyilvános helyek bezárását, a rendezvények létszámának maximalizálást kültéri és beltéri találkozók esetében egyaránt, valamint a munkaszervezés módjának megváltoztatását és az otthoni munkát.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×