Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.26
bux:
123168.85
2026. március 4. szerda Kázmér
Koronavírusteszthez vesznek mintát egy férfi orrnyálkahártyájáról a Semmelweis Egyetem egyik mintavételi pontján, a salgótarjáni Szerpentin úti orvosi rendelőben 2020. május 13-án. A koronavírus-szűrőprogramban a Semmelweis, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem vesz rész. A programba 17 ezer 780 embert hívtak meg véletlenszerűen kiválasztva. Ők életkorra, nemre és regionálisan is reprezentálják a magyar társadalmat.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Egységes uniós tesztstratégia készülhet

Csütörtökön tartanak videokonferenciát az unió vezetői arról, hogyan lehetne minden tagállamra vonatkozó tesztelési és oltási stratégiát kialakítani a járvány kontrollálásának érdekében.

Egyre markánsabbak azok a hangok, amelyek az EU-tagállamok koronavírus elleni védekezésének jobb összehangolását követelik a járvány terjedésének intenzív időszakában. A csütörtök délutáni online egyeztetést még továbbiak követik majd a következő hetekben, a decemberi uniós csúcstalálkozót megelőzően. A Reuters egy uniós hivatalnokra hivatkozva azt írja, még két hasonló megbeszélés biztosan várható. Ezeknek többek között az is célja, hogy megelőzzék az első hullámban bekövetkezetthez hasonló versengést az országok közt: a koronavírus-járvány kezdetén a 27 tagállam megosztottá vált, miközben az országok egymás elől is próbálták elkapkodni a kis mennyiségben elérhető, azonban nagyon szükséges orvosi eszközöket.

Tesztelésre buzdítanak

A tagállamok közül a kezdettől nagy számban teszteket elvégzők - mint Németország - alacsonyabb halálozási adatokat jegyezhettek fel, mint a kevesebbet tesztelők. Az EU vezetői ezért is szeretnének közös tesztelési és nyomkövetési stratégiát kialakítani, de egyelőre nem sikerült eredményeket elérni ezen a területen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke komolyabb együttműködést kér a tesztek vásárlása és fejlesztése terén. Nemcsak a pontos eredményt adó PCR-tesztek, hanem az antigéntesztek használatára is buzdít, hiszen ezek a fertőzési gócok gyors feltárásában segíthetnek.

Előre kell dolgozni

Uniós tisztviselők szerint az online találkozók célja lesz az is, hogy sürgessék a tagállamok vakcinázási menetrendjének kialakítását annak érdekében, hogy az első időszakban, amelyben még csak kisebb mennyiségben áll majd rendelkezésre vakcina, már ha egyáltalán lesz hatásos oltás, biztosan azok kapják meg azt, akiknek legnagyobb szüksége van rá. Nagyon fontos a rizikócsoportok pontos meghatározása, mivel 2022 előtt nem lesz lehetséges a 27 tagállam teljes népességének beoltása.

Sokféle intézkedés szükséges

Az Európai Unió ajánlása szerint a legfontosabb az egészségügyi és szociális szfélrában dolgozók, a hatvan év fölöttiek, egyes alapbetegségekben szenvedők, a kulcsfontosságú ágazatokban dolgozók, a munkájuk miatt távolságtartásra képtelenek és bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi csoportok beoltása. Ezzel a vírus terjedését csökkenthetik a tagállamok, ám amíg csak limitált mennyiség érhető el a majdani vakcinából, további intézkedésekre is szükség van. Ezek közt említik a maszkviselést, kijárási korlátozásokat, illetve az otthon maradásra való biztatást, nyilvános helyek bezárását, a rendezvények létszámának maximalizálást kültéri és beltéri találkozók esetében egyaránt, valamint a munkaszervezés módjának megváltoztatását és az otthoni munkát.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről
„Megvan az olajunk”

Orbán Viktor részleteket árult el a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetéséről

Az orosz elnöknek nem dolga, hogyan jut el az orosz olaj Magyarországra, megvannak a céljai, elérésükig nem fejezi be az ukrajnai háborút – erről beszélt egy szerdai tévéinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az ukrán követeléseket erőből le kell verni. Olajból „vannak ugyan stratégiai tartalékaink, de az infláció nő, a benzin drágul". Cikkünk frissül.

N. Rózsa Erzsébet az Arénában: Irán esélye az lehet, ha Donald Trumpnak „ennyi elég”

Az Irán ellen indított háború a legtöbb elemző szerint is addig tarthat, ameddig az amerikai elnök úgy érzi, hogy eléri, amit akart – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×