Az 1956-os forradalom idején a felkelőkhöz csatlakozott, majd a megtorlás során bebörtönzött, a Kádár-korszakban többször is meghurcolt Krassó György létezésével, minden cselekedetével tagadta a fennálló hatalmat, és egészen haláláig őrizte a forradalom örökségét.

Krassó György 1932. október 19-én született Budapesten. 1947-ben korengedménnyel felvették a Magyar Kommunista Pártba, majd 1949-ben – hogy minél jobban megismerhesse a munkások életét – ipari tanuló lett Csepelen. Ezzel párhuzamosan a dolgozók gimnáziumában leérettségizett, és 1951-ben beiratkozott a közgazdaság-tudományi egyetemre. 1953-ban, mivel a hivatalos állásponttal szemben nyíltan hangoztatta véleményét, kizárták a pártból, majd ’55-ben az egyetemről is eltávolították. Ez idő tájt szakított véglegesen a kommunizmus eszméjével.

1956. október 23-án csatlakozott a diákok tüntetéséhez, részt vett a rádió ostromában is. 25-én hajnalban letartóztatták, 30-án szabadult ki a Fő utcai börtönből. November 5-én két társával együtt a Hazafias Népfront székházából megszerezték a stencilgépet, amelyen többezernyi, többek között az ellenállás folytatására buzdító röplapot készítettek. Tíz nappal később letartóztatták, majd 1957. szeptember 25-én „a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel” vádjával jogerősen tíz év szabadságvesztésre ítélték.

A börtönben nem sikerült megtörni, ezért 1963. márciusi szabadulása után a politikai rendőrség folyamatosan figyeltette. Tehetségének megfelelő állást nem vállalhatott, mások mellett segédmunkásként is dolgozott. Továbbra sem tett lakatot a szájára, így 1963 decemberében, majd 1969-ben újfent letartóztatták, de bizonyítottság hiányában végül mindkét esetben felmentették.

Az 1970-es évek közepén folytathatta kényszerűen megszakított tanulmányait, s előbb 1976-ban közgazdász oklevelet, majd 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett.

Az 1970-es évektől aktív szerepet vállalt az ellenzéki mozgalmakban, egyfajta közvetítői szerepet töltött be az eltérő felfogású ellenzéki csoportok között. 1981-ben egy magánlakáson megemlékezést szervezett az 1956-os forradalom és szabadságharc, majd 1983-ban Nagy Imre tiszteletére. 1982-ben Magyar Október Szabadsajtó néven saját szamizdat kiadót hozott létre. 1984-ben, az 1983-as Emlékezés halottakra című, a Szabad Európa Rádióban is leadott Hírmondó-interjú miatt, nagy hazai és nemzetközi felháborodást kiváltva, újra rendőri felügyelet alá helyezték.

Hiábavaló próbálkozások után 1985 őszén elfogadták útlevélkérelmét, hogy meglátogathassa egy balesetben súlyos égési sérüléseket szenvedett, Angliában élő bátyját. Annak halála után politikai menekültként Londonban maradt, a Szabad Európa Rádió és a BBC tudósítójaként kapott állást, és létrehozta a Magyar Október Tájékoztatószolgálat hírügynökséget.

Nagy Imre és mártírtársai 1989. júniusi újratemetésekor hazatelepült. Június 27-én megalapította a politikai happeningjeiről ismertté vált Magyar Október Pártot. Elhíresült akciója volt az 1956-os forradalmat követő megtorlás egyik legfőbb irányítója, Münnich Ferenc utcanévtáblájának visszacserélése Nádor utcára, majd szobrának ledöntése.

1991. február 12-én Budapesten érte a halál.

Írta: Horváth Zsolt

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Irodalom

• Horváth Zsolt: Soha nem engedett ’56-ból. In Gáspár Katalin–Simon István (szerk.): Hősök, akik a nemzetért éltek, haltak. Budapest, Totem, 2008. 122–125.
• Keresztes Csaba: Krassó György kizárása a Közgazdaságtudományi Egyetemről 1955-ben. Betekintő, 2013/1. https://betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/2013_1_keresztes.pdf, 2019. szeptember 17.
• Kerpel-Fronius Gábor: Elgéppuskázott lehetőség. Beszélő Online, 2007/2. http://beszelo.c3.hu/cikkek/elgeppuskazott-lehetoseg, 2020. április 10.
• Kinda Gabriella: A Nádor utca-akció. Betekintő, 2017/3. http://epa.oszk.hu/01200/01268/00043/pdf/EPA01268_betekinto_2017_3_5.pdf, 2019. szeptember 17.
• Kinda Gabriella: Krassó György szerepe a magyar rendszerváltásban. In Döbör András–Miklós Péter–Zeman Ferenc (szerk.): Tanulmányok a huszadik századi magyar történelemről. Hódmezővásárhely–Szeged, Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ–Emlékpont–Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2019. (Emlékpont Könyvek 14.) 114–130.
• A Magyar Október Szabadsajtó Tájékoztatószolgálat iratai. https://library.hungaricana.hu/hu/collection/leveltari_iratok_BFL_KrassoIratok_Magyar_Oktober/, 2020. április 10.
• Maradj velünk. Krassó György írásai. Összeáll. és a jegyzeteket írta Hafner Mónika, Zsille Zoltán. H. n., Magánzárka, 1991.
• Modor Ádám: A titok meg a nyitja. Titkos szolgák és jelentések. Budapest, Kairosz, 2004.
• Modor Ádám: Célkeresztben Krassó. Budapest, Kairosz, 2006.