A Balaton vízminősége aggodalomra ad okot, a problémát a kékalgák, más néven cianobaktériumok túlzott elszaporodása okozza. Ez nem veszélytelen, mert nemcsak rontja a fürdőzés élményét, hanem olyan toxikus anyagokat tartalmaz, amelyek bőr- és szemgyulladást, lenyelve gyerekeknél hányást és hasmenést okozhatnak – írja a 24.hu.

Az algavirágzás négy évtizede okozott nagyon nagy gondot, amikor a tisztítatlan szennyvízzel óriási mennyiségű foszfor- és nitrogénvegyület jutott a tóba, és az algák kánikula idején rendkívüli mértékben elszaporodtak.

Az utolsó algavirágzás 1994-ben történt, ezért tavaly augusztusban a szakembereket is meglepte, hogy hirtelen a tó nyugati részén ismét nagy tömegben jelentek meg a kékalgák. Idén újra elkezdődött, a hőségperiódusok során több helyen is a határértéket megközelítő vagy el is érő algakoncentrációt mértek.

A kutatók egyelőre keresik az okokat. A háttérben a tápanyag-koncentráció megnövekedése áll, de külső terhelés nem érte a tavat, a foszforvegyületek belső forrásból származhatnak. A korábban bemosódott anyag jó része ugyanis az üledékben csapdázódott, ártalmatlanul „pihen” egészen addig, míg valami meg nem változtatja a víz és az üledék fizikai, kémiai kölcsönhatásait.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el, és július 23-án megkezdte a meder kotrását.

Az a cél, hogy a nitrogént és foszfort tartalmazó üledékréteg kiemelésével csökkentsék az algák számára rendelkezésre álló tápanyagot, így gátolva a szaporodásukat.

A lepelkotrás az üledék felső 20-30 centiméteres rétegének, az úgynevezett finomfrakciójú lebegő üledék nek az eltávolítását jelenti egy szívófejjel. Emellett mélykotrást is alkalmaznak, ezzel a mederfenéken úgynevezett iszapcsapdákat alakítanak ki: 1,5-2 méter mély „gödröket”, amelyekben a lebegő iszap koncentrálódik, és nem tud tovább vándorolni a fenéken.

A kikotort iszap csővezetéken keresztül jut el az iszaplerakó helyre. Jelenleg két kotróhajó dolgozik, napi kapacitásuk 400 és 800 köbméter. A kotrási terület összesen 15 hektárt érint, innen a tervek szerint 100 ezer köbméternyi iszapot fognak kiemelni, ám ha a helyzet indokolja, a mennyiség növelhető.

A Keszthelyi-medencében 1992 és 2003 között 2,18 millió köbméter iszapot emeltek ki, ezt a munkát is a rossz vízminőség indokolta.