INFORÁDIÓ 
2020. július 8. szerda
Ellák

oktatás

érettségi

horváth péter

nemzeti pedagóguskar

aréna

digitális oktatás

A kormany.hu által közreadott képen diákok az érettségi vizsgán a fővárosi Szerb Antal Gimnáziumban 2020. május 4-én. Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette a magyar nyelv és irodalom, és a magyar mint idegen nyelv tárgyak írásbeli vizsgáival országszerte megkezdődött a május-júniusi érettségi időszak. Középszinten 68 458-an, emelt szinten 2119-en írásbeliznek. A koronavírus-járvány megfékezésének érdekében a tantermekben legalább másfél méteres távolság betartásával legfeljebb tíz vizsgázó tartózkodhat, valamennyi vizsgázónak maszkot, a tanároknak kesztyűt is biztosítanak.

Szeptemberig valószínűleg már nem térnek vissza az iskolákba a diákok

Az iskolák felkészültek az idei érettségire – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Horváth Péter szerint mindenhol sikerült biztosítani a plusz termeket és felügyelő tanárokat, emellett a szükséges védőeszközök is megérkeztek. A műsorban az is elhangzott, a diákok vélhetően digitális munkarendben fejezik be az idei tanévet.

Horváth Péter véleménye szerint mind a tankerületek, mind a szakképzési centrumok és kormányhivatalok, amelyek az emelt szintű érettségit szervezik, lehetőségük szerit igyekeztek a múlt héten valamennyi iskolát ellátni azokkal a biztonsági eszközökkel, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy rendben kezdődjenek meg a vizsgák. Ahogy az iskolák is felkészültek: legjobb tudomása szerint

sehol sem volt gond azzal, hogy megfelelő számú terem és felügyelő tanár álljon rendelkezésre.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke megjegyezte, a kollégák elfogadták, hogy lesz érettségi, és ennek értelmében mindenki azon volt, hogy a diákokat segítse.

A szakember egyetértett, hogy az idei érettségi alkalmával a járványhelyzetre tekintettel, több felügyelő tanárra volt szükség, hiszen egy-egy teremben legfeljebb tíz vizsgázó diák foglalhatott helyett. Bár, mint hozzátette, náluk a Révai Gimnáziumban korábban is az volt a gyakorlat, hogy nagyjából tíz-tizenegy érettségiző jutott egy teremre. Miután viszont nagy tantermeik vannak, lehetőségük volt ezt tovább csökkenteni, és így végül kilenc diákot tudtak mozaikszerű elrendezésben leültetni a helyiségekben. Azonban biztosan akadt olyan iskola, ahol korábban esetleg minden padban ültek, és ott most több felügyelő tanárra volt szükség.

Horváth Péter arra is kitért, szerinte, hasonlóan, mint ők, mindenki úgy próbálta megszervezni felügyeleti szempontból az érettségit, hogy az idősebb kollégákat ne kelljen beosztani, vagy legfeljebb minimális számban – esetleg olyan tantárgyak esetében a második héten, ahol csak egy-két diák fog érettségizni.

Ott lehettek inkább problémák, ahol a járványhelyzet előtt nagyobb számban vállaltak emelt szintű érettségit az iskolák,

és azoknak a felügyeletét is el kellett látni – tette hozzá. Ennek a nehézségnek a csökkentése érdekében az egész országban történtek átszervezések, egyes intézmények átvettek tanulókat, csoportokat az érettségire.

Digitális tanrendben zárulhat a tanév

Az InfoRádió Aréna című műsorában az is elhangzott, hogy a kormányzat döntése szerint május végéig mindenképp otthon maradnak a diákok, és utána is már csak két hét lenne hátra, ezért a diákok vélhetően a digitális munkarendben fejezik be az idei tanévet,

szeptemberig már nem térnek vissza az iskolákba.

Mint fogalmazott, három hete, amikor a munkacsoport összeült, már az körvonalazódott, hogy ha valakiket, akkor legfeljebb az elsőtől negyedik évfolyamos diákokat lehetne visszaengedni az iskolapadba, miután számukra értelmezhető a legnehezebben a digitális tanítási forma. Továbbá ők utaznak a diákok közül általában a legkisebb távolságokra, illetve az ő szüleiket veszi leginkább igénybe az otthoni tanulással együtt járó odafigyelés, nekik kell legtöbbet segíteni.

Horváth Péter arra is kitért, amennyiben rendeződik az élet, egyre inkább szükség lesz a munkavállalókra, emiatt pedig egyre kevésbé fogják tudni ellátni az otthoni felügyeletet, hiszen leköti őket is a munkájuk. Kiemelte ugyanakkor, hogy az oktatási államtitkárság, az operatív törzs és a kormány is vizsgálja számtalan más ország példáit, amiből az szűrhető le, hogy kötelező módon nagyon kevés helyen „térítik” vissza a diákokat az iskolába. Lehetőség lehet az iskolába járásra, de ez véleménye szerint több nehézséget jelentene, mint a mostani helyzet.

A Nemzeti Pedagóguskar elnöke a félreértések elkerülése végett azt is hangsúlyozta a műsorban: az a felvetés, miszerint az idei nyári szünet már májusban elkezdődhetne, majd előre hozva augusztusban a következő tanév, nem az ő elképzeléseit türközi, nem is tudná támogatni, és semmiképp sem szeretné, ha ez a személyéhez kötődne. Szerinte ez egyébként már nem is várható, így

június 15-én zárulhat az idei oktatás.

Miután pedig a vonatkozó rendelettervezetben szeptember 1-je van megjelölve a 2020/2021-es tanév kezdésének, senki más fejében sincsenek olyan tervek, hogy az idei év rövidebb, a következő pedig hosszabb legyen – tette hozzá.

Az elmúlt hetek tapasztalatai

Horváth Péter szerint

az új munkarendnek számtalan előnye van,

hiszen például a gimnáziumokban a diákok fele, míg a szakképzésben rétvevő tanulóknak közel a 70 százaléka bejáró, ily módon most az utazásra fordított idő számukra más, értelmes módon eltölthető időként jelentkezik. Szerinte a bioritmusuknak is jót tesz, hogy nem kell reggeli fél 6–6 óra körül felkelniük, így pihentebben láthattak neki a tanulásnak. Ugyanígy azt gondolja, hogy akik felelősségteljesen használták ezt az önállóságot, ott az önálló munkának a pozitívumai szintén jelentkezhettek. Hiszen, ha önállóan végeznek el egy munkát, abból sokkal több megmarad, mintha csak passzív befogadói valamiféle előadásnak.

Kétségtelen viszont az is, tette hozzá, hogy előbb-utóbb az ingerek, a szocializálódós hatások bizony nagyon hiányoznak, főként a fiatalok életéből.

Tehát a digitális munkarend hatásai miatt jól meg kell fontolni, hogy a jövőben milyen mennyiségben lehet használni.

A legnagyobb problémát véleménye szerint az okozhatta a technikai dolgok kezelésén túl, amibe azért a pedagógusok berázódtak, hogy többnyire nem volt az iskoláknak egy egységes felülete, amin dolgozzanak. Ezt kell kialakítani a későbbiekben, felkészülve a járvány esetleges őszi visszatérésére, illetve

tisztázásra szorulhat, hogy menyi tananyagot lehet feladni, mi a számonkérés legjobb módja,

és hogy hogyan értelmezhető egyáltalán a számonkérés – sorolta a sokféle kérdést és tapasztalatot.

InfoRádió - Aréna – Horváth Péter (1. rész)
 
InfoRádió - Aréna – Horváth Péter (2. rész)
 

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/kormany.hu/Árvai Károly

Kapcsolódó hang

Az érettségi értékelése – Horváth Péter
 
Digitális tanrendben fejeződik be a tanév – Horváth Péter
 
A digitális oktatás tapasztalatai – Horváth Péter
 
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018