eur:
394.89
usd:
363.21
bux:
65450.33
2024. március 19. kedd Bánk, József
Nyitókép: Budapest Airport

Ilyet még sosem lehetett látni a ferihegyi repülőtéren

Különleges fotó készült a légikikötő átadásának 70. évfordulóján.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, a Légirendészeti Szolgálat és a Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 70. szülinapja alkalmából megalkották a BUD:70 feliratot a repülőtéren található járművekből.

A felirat "hozzávalói":

?7 db Ikarus
?️7 db havasgép
?2 db műszaki mentőautó
❄️4 db hómaró
?2 db Malév GH busz
?2 db poggyász vontatmány
✈️1 db vontató/pushback
?2 db tűzoltó autó
?1 db Smart
?1 db MD 902 típusú helikopter
?2 db Ford Transit
⛽1 db Scania tartálykocsi
?1 db Setra busz

A 70 évet számokban is felidézte a repülőteret most üzemeltető Budapest Airport. Ez idő alatt

  • több mint 240 millió utas fordult meg itt,
  • mintegy 3 és fél millió fel- és leszállás történt,
  • 2 millió tonna árut hoztak vagy vittek a tehergépek.
  • Az 1950. május 7-én tartott nyitóünnepség óta a repülőtér 25 569 napot üzemelt.

A koronavírus-járvány előtti időszakban a repülőtér dolgozói már napi 40-44 ezer utast és átlagosan napi 336 járatot kezeltek, a repülőgépek pedig 2019 végére 153 külföldi célállomással kötötték össze Budapestet.

Egy kis múltidézés – a ser és a reptér

Hetven éve, 1950. május 7-én avatták fel a Ferihegyi Nemzetközi Repülőteret (2011-től Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér).

Budapest térségében az első állandó repülőtér az 1916-ban létesült mátyásföldi volt, a polgári repülés központja a harmincas években került át Budaörsre. A létesítmény megfelelt a kor követelményeinek, de nehezen bővíthetőnek bizonyult. Ezért már a második világháború előtt, 1938-ban felmerült az új fővárosi repülőtér létesítésének ötlete, a megvalósításához a Pestszentlőrinc-Rákoshegy-Vecsés határában található területet jelölték ki. Az eredeti tervek szerint a katonai, a sportrepülési és a polgári feladatokat el akarták különíteni, és mindegyik funkció külön épületet kapott volna.

Az 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában lévő földterület egy részét a 19. század elején egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc bérelte, róla nevezték el a környéket Ferihegynek.

Az 1939 utolsó felében kiírt pályázatot kisebb módosításokkal Dávid Károly, kora egyik legeredetibb tervezője és a modern magyar építészet egyik megteremtője nyerte meg.

Egy repülő alakú épületkomplexum

A létesítmény a magasból egy repülő körvonalait adja ki: törzse az indulási-érkezési csarnok, vízszintes vezérsíkja a közútfelőli homlokzat, szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő irányító tornyok. A munka 1942-ben indult meg, a következő évre elkészült a forgalmi épület és a hangár előtti 60 ezer négyzetméteres betonfelület. Érdekesség, hogy a mindennapi működés során rendszerint soha nincs szükség két toronyra, csak az építészeti szimmetria kedvéért épült belőle kettő.

Forrás: Budapest Airport/Fortepan
Forrás: Budapest Airport/Fortepan

A még befejezetlen létesítményt a második világháború alatt háborús repülőtérként használták, a bombatámadásokban megrongálódott épületegyüttest Budapest ostroma alatt 1944. december 28-án foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg.

A harcok befejeződése után a légi forgalmat ismét Budaörsre terelték, de az ottani szűkös körülmények miatt nem lehetett sokáig halogatni Ferihegy befejezését. A hároméves terv keretében 40 millió forintot fordítottak e célra, 1948-ban kezdődött a futópálya betonozása, és három évi munka után, 1950. május 7-én a repülőteret átadták a fogalomnak.

(Az Aeropark Budapest YouTube-csatornáján május 8-án lesz az 1-es terminál titkairól szóló videó premierje.)

MASZOVLETBŐL MALÉV

Ferihegyről a belföldi járatok mellett évekig néhány külföldi járat indult, elsősorban Prágába, Bukarestbe, Varsóba és Szófiába. 1954-ben az addigi magyar-szovjet közös tulajdonú MASZOVLET helyébe a már csak magyar MALÉV lépett, amely 1956-ban indította első nyugati járatát Bécsbe, egy Li-2 típusú repülőgéppel. Az első, a budapesti repülőtéren köszöntött nyugati légitársaság pedig 1957-ben indított amszterdami járatával a holland KLM volt.

1960-ra Ferihegy Közép-Európa legmodernebb repülőtere lett, az első év 50 ezres utasforgalma 350 ezerre nőtt. A hetvenes évek közepén lépte át az egymilliót, 1980-ra már több mint 1,8 millió utast szolgált ki évente, és mindössze tíz év leforgása alatt ez a szám 2,5 millióra nőtt.

Dupla bővítés: 2 és 2B

A megnövekedett igénybevétel miatt halaszthatatlanná vált a repülőtéri kapacitás fejlesztése. Az új utasforgalmi épület alapkövét 1983. november 16-án rakták le, a 24 ezer négyzetméteres kettes terminál 1985. november 1-jétől fogadta az utasokat. Mivel az előrejelzések szerint a két terminál is kevésnek ígérkezett, 1997-ben elkezdődött a 2B Terminál építése, a több mint 30 ezer négyzetméter alapterületű, 3,5 millió utas fogadására alkalmas új épületet 1998. december 8-án avatták fel, és az összes külföldi légitársaság ide költözött.

Magánkézbe került

A repülőteret a légiforgalmi irányítás és a repülőtér üzemeltetésének 2002-es szétválása után 2005-ben részlegesen privatizálták. Az irányítás a brit BAA vállalat kezébe került, amelynek részesedését 2007-ben a német HOCHTIEF AirPort vásárolta meg. 2011-ben a magyar állam is nekik adta el 25 százalékos részesedését, ezzel az üzemeltetés teljes egészében magánkézbe került. Az új tulajdonos hosszú távú fejlesztésbe kezdett, ennek eredményeként avatták fel 2011-ben a 2A és 2B terminált összekötő 28 ezer négyzetméteres SkyCourt központi csarnokot. A HOCHTIEF 2013-ban részesedését a kanadai PSP Investments nyugdíjalap befektető társaságnak értékesítette.

A budapesti repülőtér 2012. február 3-án szenvedte el története legnagyobb válságát,

amikor leállt a nemzeti légitársaság, a Malév, a tartozások és a kieső bevételek miatt az üzemeltető beruházások elhalasztására, takarékossági intézkedésekre kényszerült, bezárták az első terminált is.

A repülőtér az évet kis forgalomcsökkenéssel zárta, és két év múlva már újabb fejlesztések kezdődtek. A tízmilliós éves utasszámot 2015-ben lépték át, és a következő évben fejlesztési tervet jelentettek be. Az 50 milliárd forintos beruházás legfontosabb eleme a 2018-ban átadott új utasforgalmi épület, a 2B terminálhoz csatlakozó SkyCourt utasmóló. Idén januárban a diszkont légitársaságok utasai számára is új utasmóló nyílt és több jelentős fejlesztést is végrehajtanak.

A koronavírus-járvány terjedése miatt 2020. március 17-től a kormány a nemzetközi légiforgalmat is felfüggesztette. Bár a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret nem zárták le, a korlátozások miatt a Budapest Airport utasforgalma 99,3 százalékát vesztette el, csak az áruszállítás nem állt le. Az első újraindított járatok 2020. május 1-jén szálltak fel, a Budapest Airport az idei évre tervezett 17 millió helyett csak 10 milliós utasforgalomra számít a koronavírus-járvány miatti lezárások és a kereslet csökkenése miatt.

(Források: Infostart, MTI, bud.hu)

Címlapról ajánljuk

Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között

A kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében, és ezzel nem minden tagállam ért egyet. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az ideiglenes szabályozás nagy nyertese a német, a francia és a magyar gazdaság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.19. kedd, 18:00
Hankó Balázs
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Kiderült: év végéig visszatöltik amerikai olaj-készleteket, és csak átmeneti az új LNG-projektek blokkolása

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt jelentette be hétfőn, hogy az év végére az ország stratégiai kőolajkészlete (SPR) várhatóan eléri vagy meghaladja a két évvel korábbi szintet, amikor egy példátlanul nagy, 180 millió hordós készletleépítés indult el az olajárak letörése érdekében. Jennifer Granholm azt is hangsúlyozta, hogy csak átmeneti jellegű, mindössze néhány hónapig tartó szünetet jelent a Biden-adminisztráció döntése, hogy megállították a további LNG-kapacitások kiépülését, amelyek exporta vitték volna a cseppfolyós földgázt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×