Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
A digitális távoktatás keretében előírt történelem feladatokat oldja meg táblagépei előtt egy gimnazista fiú sződligeti otthonában 2020. március 17-én. A koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében a tanulók nem látogathatják az oktatási intézményeket, és elkezdődik a digitális tanrendre való átállás.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Tankönyvrendelési anomáliák az új NAT miatt

Rendeljék meg a régit és majd az újat szállítjuk, amikor kész lesz - javasolta a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) intézményvezetőknek, hogyan hidalják át az új Nemzeti Alaptantervhez kötődő, összehangolatlan tankönyv-rendelési határidőkkel kapcsolatos problémát.

Úgy kell megrendelniük az idén szeptemberben bevezetésre kerülő új Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő tankönyveket az iskoláknak, hogy azok még el sem készültek – írta a Népszava egy, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) által az intézményvezetőknek küldött tájékoztatóra hivatkozva.

A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis az Oktatási Hivatal június 15-ig végzi el a tankönyvek átdolgozását, hogy azok megfeleljenek az idén januárban nyilvánosságra hozott, módosított NAT új tartalmi követelményeinek. Rendelni azonban csak április 30-ig lehet az alaprendrendelési szakaszban, vagyis addig muszáj valamit igényelniük az iskoláknak. A lap szerint a

KELLO azt a megoldást javasolja, hogy az iskolák rendeljék meg az eddig használt tankönyveket, aztán ha elkészülnek az átdogozott kiadások, majd fokozatosan lecserélik a korábbi verziókat, kiszállítani pedig már az új tankönyveket fogják.

Ez a lap szerint azzal jár, hogy a pedagógusok majd iskolakezdéskor szembesülhetnek azzal, milyen tankönyvekből kell tanítaniuk.

A szakmai szervezetek, érdekképviseletek szerint csak a NAT bevezetésének halasztásával lehetne elkerülni a feszültségeket - ahogyan azt korábban a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is kérte. A több mint félszáz szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform is arra hívta fel a figyelmet: a kerettantervek, a tankönyvek, más taneszközök időben való tanulmányozásának hiányában, felkészítő továbbképzéseket el nem végezve, a helyi tanterv elkészítésére képtelenül rövid idővel rendelkezve a pedagógusok nem tudnak megfelelően felkészülni.

"A NAT-nak, a kerettanterveknek és az érettségi vizsgakövetelményeknek, valamint a tankönyveknek összehangoltan, egyidőben kellene elkészülniük, s

az új követelmények bevezetése előtt elegendő időt, legalább másfél két évet kellene hagyni"

– vélekedett Nahalka István oktatáskutató.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális iskolai munkarend miatt pedig most még kevesebb idejük van a tanároknak arra, hogy a NAT-tal foglalkozzanak. Ennek ellenére a kormányzat továbbra sem tett le annak rohamléptékű bevezetéséről. A szakszervezetek szerint ez érthetetlen, már csak azért is, mert a jelenleg zajló digitális oktatás tapasztalatait is be kellene építeni a dokumentumba.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×