Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Mélyagyi stimulációs eszközt ültetnek be egy idős, Parkinson-kóros betegnek a Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján 2020. január 22-én. A világon ötödikként, Kelet-Közép-Európában pedig elsőként beültetett eszköz a korábbi rendszerekhez képest nemcsak stimulálásra, hanem az agyi elektromos aktivitás valósidejű detektálására és rögzítésére is alkalmas.
Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Újra munkaképessé válhat a Parkinson-kórban szenvedő beteg

Áttörést jelent a Parkinson-kór kezelésében az az új eljárás, amit a világon ötödikként Magyarországon, Szegeden alkalmaztak egy betegen. Az agyi peacemaker továbbfejlesztett változata olyan mértékben képes csökkenteni a Parkinson-kórban szenvedő beteg tüneteit, hogy a páciens akár újra munkaképessé válhat – mondta az InfoRádiónak a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Az idegrendszeri stimuláció, vagy neuropacemaker már évtizedek óta használatos eljárás az orvostudományban, többek között a Parkinson-kór kezelésében is. Ám míg eddig csak stimulálni tudták az agy egyes területeit az elektródokkal, most már az agy hullámainak elvezetését is képesek detektálni – magyarázta az InfoRádióban Klivényi Péter professzor. Idáig ez csak nagyon válogatott esetekben, egy-két betegnél történhetett meg mélyagyi EEG elektródákkal, hosszútávon, nagy betegszámmal azonban nem. Az agyi peacemaker továbbfejlesztett változata azonban már 24 órától akár 60 napon át is képes a napi igényeknek megfelelő agyi elektromos tevékenység-változást regisztrálni.

A Parkinson-kor alapvetően egy gyógyszeres kezelést igénylő korállapot, megfigyelések szerint azonban az évek múltával, 5-8 év után már nem hatnak megfelelően, ilyenkor jönnek képbe az eszközös terápiák – magyarázta a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója. Ennek az egyik típusa a mélyagyi stimulációs eljárás, amelyek során azt szokták tapasztalni a betegeknél, hogy megfelelően beállított ingerlés esetén

hasonlóan jól lesznek, mint korábban a gyógyszeres kezelés alkalmával. Sőt, az esetek egy részében gyógyszermentessé is tehetők az érintettek.

Tehát nagyon jól lehet kontrollálni a tüneteket ezzel a módszerrel.

A szakember kitért arra is, hogy az új módszerrel a Parkinson-kór három jellegzetes tünete, így a remegés, a mozgás lelassulása, valamint az izommerevség, izomfájdalom, mind megszüntethető. Attól függően, hogy melyik zavarja a legjobban a beteg életminőségét, annak megfelelően különböző területeket kell választani az agyban a stimuláció szempontjából – magyarázta, megjegyezve, hogy a szegedi esetnél nem a kézremegés, hanem az izommerevség volt a legfőbb tünete a betegnek.

Az újfajta beavatkozás az előrehaladott stádiumú betegek kezelésre szolgál, amely kellő időben nagyon nagy effektivitással tudja a panaszokat, tüneteket szüntetni, sőt, fenntartani a betegek munkaképességét is.

A mélyagyi stimulációs eszköz beültetése nem nehéz, ám hosszú, 6-8 órás műtét, akkor is, ha nem lép fel komplikáció – jegyezte meg a professzor. Maga a műtéti eljárás pedig a társadalombiztosítás, a NEAK által finanszírozott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×