Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
335.01
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Benkő Tibor honvédelmi miniszter (b) és Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese az iraki magyar kontingens helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. január 9-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Így élték meg a támadást a magyar katonák Irakban

Nem jönnek haza az Irakban szolgáló magyar katonák – erősítette meg kora reggeli tájékoztatóján a honvédelmi miniszter. A tárca épületében tartott sajtótájékoztatón élőben kapcsolták a magyar kontingens vezetőjét, aki azt mondta: a szükséges óvintézkedéseket megtették és biztonságban vannak.

Majdnem 200 magyar katona teljesít szolgálatot Irakban. Egy részük egy NATO vezette misszióban, más részük az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióban vesz részt – tájékoztatott a honvédelmi miniszter.

„Természetesen, a feladat jellegéből is adódóan, nem lehet teljes biztonságról beszélni. Erről a katonáink tudnak, ahogyan említettem, így történik a kiképzésük, felkészítésük és ennek tudatában vesznek részt a feladatban” – tette hozzá Benkő Tibor.

A tárcavezető a Honvédelmi Minisztériumból élő, videós kapcsolatban egyeztetett az erbili magyar kontingens vezetőjével és néhány tagjával.

Budapest, 2020. január 9. 
Benkő Tibor honvédelmi miniszter (k) az iraki magyar kontingens helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. január 9-én. Mellette balról Vidoven Árpád, a HM közigazgatási államtitkára, jobbról Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese. 
MTI/Bruzák Noémi
Budapest, 2020. január 9. Benkő Tibor honvédelmi miniszter (k) az iraki magyar kontingens helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. január 9-én. Mellette balról Vidoven Árpád, a HM közigazgatási államtitkára, jobbról Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese. MTI/Bruzák Noémi

Farkas Sándor alezredes kifejtette, hogy már a hét elején támadásokra figyelmeztették a koalíciós erőket, amely szerdára virradóra be is következett. Erbill környékén két rakéta csapódott be, amelyikből csak az egyik robbant fel. De

már ezek előtt elrendelték a bunkerriadót, a védőfelszerelés használatát - folyamatosan viselték a repeszálló mellényt és a sisakot -, illetve csak a szükséges mozgásokat engedélyezték.

„Egyetlen egy olyan változás történt, ami a misszió tevékenységét befolyásolja, ez pedig az, hogy a parancsnok megszüntette a kiképzési tevékenységet” – ismételte meg, utalva arra, hogy a magyarok egyik feladata a pesmerga erők kiképzése. Erre egyébként azért került sor, mert a kiképzés Irakon belüli mozgásokat igényel.

A misszióban résztvevő katonák szerdán tudtak beszélni családtagjaikkal. „Semmilyen olyan problémával nem szembesültünk, amire ne tudnánk megfelelően reagálni, illetve olyannal sem, amivel kapcsolatban otthonról ne kapnánk segítséget” – fogalmazott a misszió vezetője Erbilből.

A honvédelmi tárca vezetője elmondta: az iraki kormány kérésére látják el a békefenntartó szolgálatot, és eddig nem jelezték, hogy a külföldi katonáknak el kellene hagyniuk az országot. Benkő Tibor megjegyezte: korábban is volt már példa arra, hogy rendszeresen lőtték bázisaikat.

„Irak, Szíria, Irán, ez

a térség nem arról híres, hogy ott béke és nyugalom lenne.

Az a mostani történések is jól mutatják, hogy egyik napról a másikra milyen konfliktushelyzetek alakulhatnak ki” – fogalmazott, kiemelve: hogy a katonáknak pontosan

az a feladatuk, hogy számítsanak rá, és felkészültek legyenek az esetleges támadásra.

A sajtónyilvános megbeszélés után a miniszter az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságát tájékoztatta az Irakban állomásozó magyar katonák helyzetéről.

A parlament tavaly decemberben hosszabbította meg 2021. december 31-éig a Magyar Honvédség részvételét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben Irakban. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×