Az olaszul via ferratának, németül klettersteignek nevezett vasalt utak olyan drótkötéllel biztosított pályák, amelyek az amatőrök számára is átélhetővé teszik a sziklamászás élményét. Az első via ferratákat katonák építették – mondta Kandrács Ildikó, a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke.

"Olaszországban honosodott meg. Még az első világháború idején építettek útvonalakat hadászati célokra, hogy a hadsereg előrehaladását könnyítsék a hegyeken, sziklafalakon keresztül – magyarázta az elnök. – Ennek a hagyománya lett a vasalt utak, aminek mára sportértéke lett. Léteznek az ikonikussá vált via ferrata-túrák Olaszországban, a Dolomitokban, de rengeteg új pálya is készül ma már szerte a világban."

Magyarországon 2013-ban kezdtek el kiépíteni vasalt utakat, amelyek nehézségi fokát A-tól F-ig jelölik. Van már ilyen Cseszneken, Tatabányán és a Cuha-szurdokban, jövőre pedig a felsőtárkányi Kő-közben, a bódvarákói Esztramos-hegyen, a bakonyszentlászlói Cuha-völgyben és a móri Csókahegyi-kőfejtőben építenek újakat, B, C és D nehézségűeket.

Összesen 12 pálya létesül, helyszínenként 40 millió forintos állami támogatásból.

A pénzt a Révész Máriusz vezette Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda, a szakértelmet a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség biztosítja. Egyetlen természetes sziklamászásra használt helyen sem építenek ilyen útvonalat, és minden esetben beszerzik a környezetvédelmi engedélyeket, valamint együttműködnek az érintett nemzeti parkokkal – ígéri a szövetség elnöke.

Időközben egyébként a sárospataki önkormányzat a Megyer-hegyi Tengerszemnél is megkezdte egy via ferrata kiépítését, de nem állami támogatásból, hanem uniós pénzből. A hegymászószövetség közleményben tudatta: erről a beruházásról nem kérték ki a szakvéleményüket.