A folyamatosan megjelenő új szakmák és munkakörök miatt
nagyon szétaprózódott a képzési struktúra, ez a rendszer azonban így tovább már nem fenntartható,
ezért volt szükség a változtatásra – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
"A szétaprózódás eredménye az, hogy szétforgácsolódik az erő, gyakorlatilag az iskolák nem tudják követni azokat a változásokat, amelyek a gazdasági életben vannak – mutatott rá. – Így a gazdaság szereplői joggal mondják azzal a munkaerővel kapcsolatban, amit kibocsátunk, hogy jelentős időt kell rá fordítani, hogy még plusz képzést kapjon."
A gazdaság szereplői – a technológia gyors változásai és az új anyagok megjelenése miatt – éppen ezért azt várják el, hogy
a munkavállalóknak az eddigieknél szélesebb alapokra helyezett ismereteik legyenek,
ágazati kompetenciákat oktassanak az iskolákban.
"Ezért van az, hogy itt az ideje, hogy akkor valóban egy komoly fejlesztést hajtsunk végre, egy rendszerszintű fejlesztés. Aminek az alapja az, hogy a tartalom is megújul, a forma is megújul, megújul a vizsgáztatás, és sorolhatnám" – mondta .
A 3 éves szakképző iskolában és az 5 éves technikumban megszerzett alapszakmát aztán lehet specializálni, folyamatosan megújítani, ezért van szükség a képzési rendszer átalakítására – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A szakképzés előnye, hogy gyakorlati oktatás keretében adja át azokat a készségeket, képességeket, amelyeket a gazdaság elvár. "A szakképzés a szakmáról kell, hogy szóljon, és nem a tantárgyakról" – szögezte le.
A 2020-tól felálló új rendszerben a technikum a mérnökképzés előszobája lesz. Pölöskei Gáborné kiemelte, a szakképzés mindenkinek karrierlehetőséget és folyamatos megélhetést biztosít – ezt az üzenetet igyekeznek erősíteni a mostani átalakításokkal is.
Racionalizálás
Az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt az Arénában, hogy a szakképzési rendszer átalakításával nem szűnik meg az országos képzési jegyzék, vagyis az OKJ, csak racionalizálják azt.
"A jelen törvényi keretek között erre volt mód és lehetőség, hogy az OKJ-t racionalizáljuk. De maga
az OKJ elavult
– húzta alá. – Ma, hogy ha megnézik azokat a számokat, amelyeket tartalmaz, ezek nem fejeznek ki igazából valós, tényleges információkat. Nem lehet látni, hogy melyik szakma hogyan függ össze a másik szakmával. Úgyhogy igen, megérett ennek is a rendezése. A kormánynak javasolni fogjuk, hogy ezt egy úgynevezett
szakmajegyzék váltsa fel."
Ez a szakmajegyzék a mostani több mint 700 helyett 174 alapszakmát tartalmaz majd – tette hozzá a helyettes államtitkár. "Tehát, ebben nem lesz változás, de más információkat is szeretnénk beletenni. Például itt van a digitalizáció: ma már minden egyes szakmánál fontos valamilyen digitális kompetencia. Az unióban már nyolc sávos digcomp-rendszer működik, vagyis minden egyes szakma be van sorolva digitális kompetenciaszintekbe, amit Magyarországnak is meg kell csinálni" – fogalmazott.
Ez nem az uniós elvárások, hanem a munkafolyamatok változása miatt szükséges, hiszen szinte minden területen megjelent már a digitalizáció. "Ez nincs benn például az OKJ-ban, így a szakmajegyzéknek ezt is tartalmaznia kell, hogy ez a 174 szakma melyik nyolc típusú digitális kompetenciaszintbe tartozik" – mondta.
A 174 alapszakmát a másfél éve az iparkamara koordinálásával működő ágazati készségtanácsok szakemberei javasolták. A listából kikerültek egyes szakmák, másokat összevontak, és bekerültek eddig nem létező újak is – tette hozzá az Arénában Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.