A Greenpeace eszközeinek segítségével végeztek méréseket széleskörű szakmai és civil összefogásban, a 13. kerületi lakosok kezdeményezésére a pesti alsó rakparton augusztus elejétől szeptember 4-éig.

Kiderült: a forgalmas Erzsébet téren is kétszer jobb a levegő minőség, mint a Lánchíd lábánál. Úgy vélik, a rakpart autóforgalma, a turistabuszok és az elavult sétahajók is felelősek a Duna-part rossz levegőminőségéért.

A mérési pontok a Szent István parknál, a Parlamentnél, a Széchenyi térnél és a Március 15-e téren voltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen nitrogén-dioxid-szennyezettség mutatható ki a környékbeli mérőállomásokhoz képest, vagyis azt szerették volna meglátni, hogy a hajóforgalom és az azt kiszolgáló buszforgalom milyen mértékben terheli a környék levegőminőségét.

"A Lánchídnál és a Jászai Mari téren lényegesen magasabb értékeket mértünk, mint amiket a környező mérőállomásokon mutatnak.

Még a közlekedési csomóponthoz kifejezetten közeli Erzsébet téri mérőállomás adataihoz képest is gyakran kétszer magasabb értékeket tudtunk leolvasni"

- mondta az InfoRádióban Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője, hozzátéve, nagyon gyakran a határértéket is túllépte a mérések által kimutatott nitrogén-dioxid-szennyezettség.

Nitrogén-dioxid jellemzően dízelüzemű járművekből kerül a levegőbe, vagyis

buszokból, dízelautókból és dízelmotoros meghajtású hajókból is.

Arra a felvetésre, hogy ezért a hajók műszaki állapota lehet-e a felelős, azt mondta: nyilvánvalóan öreg a hajóállomány, a járművek által keltett kipufogógáz-szag a helyszínen is jól érzékelhető.

"A mérések is azt mutatták, hogy kifejezetten és kiugróan nagy volt a szennyezettség akkor, amikor nagy volt a hajóforgalom" - mutatott rá Simon Gergely. Hogy a különbséget érzékeltesse, elmondta:

"egy közlekedésnek nem annyira kitett hely adataihoz képest" 50-100-szoros arányt regisztráltak.

Mint elmondta még, a pesti alsó rakparthoz közel élők folyamatosan panaszkodnak a hajók általi szennyezésre, ami indokolt is, a 9 vizsált órából 7-ben tartósan az egészségügyi határérték fölött volt a szennyezettség, a maradék 2 órában pedig a határérték körül, miközben a városi közlekedési csomópontokon lényegesen alacsonyabb értékeket mértek.

A hajótársaságok segítséget kérnek

A Levegő Munkacsoport elnöke, Lukács András az Inforádiónak elmondta, már évek óta foglalkoznak a problémával. Már három éve írtak egy levelet az akkori közlekedésért felelős miniszternek, amiben konkrét javaslatokat tettek - olyanokat, amelyekről egyeztettek két hajózási szövetséggel is, amelyek egyetértettek ezekke. "Nekik is alapvető érdekük, hogy változzon a helyzet, hiszen sokkal vonzóbbá válna a hajózás. Ráadásul nekik megtakarítást is jelentene egy ilyen motorcsere-beruházás, ami ráadásul 2-3 év alatt megtérülne, hiszen az új motorok sokkal kevesebbet fogyasztanak, mint a régiek - sok hajót negyvenéves erőforrások hajtanak. Ám

nem kapnak hitelt a bankoktól, mert nem fogadják el a hajót fedezetként. A hajótársaságok elsősorban állami garanciát szeretnének,

mi is ezt szorgalmazzuk" - mondta Lukács András.

A 2030-as határidőre készül a kormányzat

Az InfoRádiónak a közlekedéspolitikáért felelős államtitkár is nyilatkozott az ügyben. Mosóczi László felhívta a figyelmet európai uniós előírás, hogy 2030-ra drasztikusan csökkenjen a közlekedési eszközök, így a vízijárművek kibocsátása is.

"Az Európai Unió fontolgatja a közúti, a légi és a vízi közlekedésben is a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentését tervezi 2030-ra - ami nincs már olyan távol -, ennek érdekében Magyarországnak is ki kell dolgoznia egy olyan akcióprogramot, amivel a jelenlegi károsanyag-kibocsátás drasztikusan csökkenthető. A cél, hogy 2050-re elérjük a zéró károsanyag-kibocsátást" - mondta Mosóczi László. Hozzátette: konkrét levegőminőség-javító akció most nem zajlik.

Aláírásgyűjtés

A Levegő Munkacsoport és az aHang aktivistái "Radikálisan csökkentsék a hajóforgalom okozta levegő- és zajszennyezést!" címmel aláírást is gyűjtenek, hogy így tiltakozzanak a jelenlegi helyzet ellen.