Elemzők: Orbán Viktor beszéde a szuverén nemzetek jövőképéről szólt

Ez egy összegző beszéd volt, ami érthető, hiszen a rendszerváltás és a Tusványos is 30 éves, de azért nem ez lesz Orbán Viktor legemlékezetesebb szónoklata – mondta Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa.

"Ez egy kockázatkerülő beszéd volt. Önkormányzati választási kampány előtt vagyunk, nem nagyon mondott olyan dolgokat, amelyek rendkívül meghökkenthették volna a politikai ellenfeleket, vagy akár a külföldi médiát, a külföldi megfigyelőket, de az megint kiderült, hogy Orbán Viktor eléggé vonzódik a politika elméleti megközelítéseihez. Intellektuálisan ő egy magas szinten álló politikus a magyar közéletben, aki

hajlandó kifelé tekinteni, szélesebb nemzetközi összefüggésben szemlélni a magyar politikát.

Ebből a szempontból, intellektuális szempontból Orbán Viktornak jelenleg még nincs méltó versenytársa a magyar politikai piacon" – fogalmazott.

Az elemző szerint a miniszterelnök egy újabb válságra készítette fel a magyarokat azzal, hogy további gazdaságvédelmi akcióterveket jelentett be.

"Nemcsak a beszéd mutatja azt, hogy az Orbán-kormány készül valamiféle nemzetközi válságra, vagy legalábbis problémákra, hanem az is, hogy a 2020-as költségvetési törvényben mintegy 480 milliárd forintot tartalékoltak. Ebben benne van az országvédelmi akcióterv, valamint benne vannak még egyéb tartalékalapok, pontosan azért, hogy ne járjon úgy Magyarország, ahogyan járt 2008-ban, amikor a nemzetközi pénzügyi válságnak gyakorlatilag az első fuvallataira majdnem fizetésképtelenné vált a magyar államháztartás és szinte azonnal az IMF segítségéért kellett fordulni. Tehát

Élő adás

Orbán Viktor felkészültebben akar a válságnak elébe menni, mint akkoriban a második Gyurcsány-kormány"

– mutatott rá a szakember.

Nagy Attila Tibor figyelemre méltónak tartja, hogy Orbán Viktor csak a kérdések megválaszolásakor tért ki a magyar–román kapcsolatokra, és óvatosan nyilatkozott az ukrán helyzetről is. Az elemző ezt is annak tudja be, hogy a kormányfő kivár – abban bízik, hogy Romániában és Ukrajnában is kedvező politikai fordulat kötkezik, amit az ottani magyarság érdekében érdemes békülékeny hangulatban fogadni.

Keresztény szabadság

Az InfoRádió által szintén megkérdezett Nézőpont Csoport vezetője úgy látja, a miniszterelnöki idei tusványosi beszéde egyszerre volt egy rendszerváltás-történeti és egy filozófiai előadás, némi aktuálpolitikai üzenenetekkel kiegészítve.

Orbán Viktor beszédéből egyértelműen azt a szándékot lehetett kiolvasni, hogy a miniszterelnök

a régi konzervatív liberalizmust és a kereszténydemokráciát is illiberalizmusnak tekinti,

fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel. Ez tehát nem egy Kínából és Oroszországból importált újszerű tan, hanem a hagyományos politikai eszmei áramlatok, amik szembeállíthatók a legújabb kori liberalizmussal, tette hozzá. Ez az egyéni szabadságot jelenti, ami individuális értelemben a klasszikus liberalizmus eredete, a nemzetek szabadságát, ami a szuverenitás tannak az alapköve, valamint a keresztény identitást, ami pedig a kerszténydemokrációból származik, magyarázta a Nézőpont Csoport vezetője az InfoRádiónak nyilatkozva.

Mráz Ágoston Sámuel nem gondolja, hogy háttérbe szorulna a menekültválság kérdése. Soros György és a migráció emlegetése egy eszmei vitáról szól, utóbbi fogalomkör pedig nem kizárólag a jelenlétüket takarja, hanem, hogy például ki dönthet arról, hogy milyen jövőt álmodik magának egy társadalom, mutatott rá az elemző.

"Márpedig ez a beszéd pont a szuverén nemzeteknek a jövőképéről szólt, tehát ebben az értelemben szólt a migránsok emlegetése nélkül is a migráció nagy ügyéről. (…)

Ha csak kétszer emlegetik Soros Györgyöt, az nem azt jelenti, hogy meghaladták a vele szembeni küzdelmet"

– húzta alá a Nézőpont Csoport vezetője.

A jelenkor történészei számára rendszerváltozás-történeti kurzus, a filozófia iránt nyitottak számára politikafilozófiai szónoklat, az aktuálpolitika érdeklődésűeknek pedig időszerű ügyekkel megspékelt előadás volt a kormányfő beszéde – értékelt Mráz Ágoston Sámuel. Utóbbiak között említhető az Ursula von der Leyenhez való viszony, a jogállamisági vita Finnországgal, illetve a néppárti tagság - mutatott rá.