Infostart.hu
eur:
384.7
usd:
330.85
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Darák Péter, a Kúria elnöke sajtótájékoztatót tart a Kúria második félévi tevékenységéről Budapesten, Múzeum kávéházban 2015. december 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Balogh Zoltán

Darák Péter: a feltételes szabadlábra helyezés nem kötelező, csak egy lehetőség

A bírónak joga van ahhoz, hogy akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekintsen a feltételes szabadlábra helyezéstől – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Kúria elnöke. Darák Péter arról is beszélt, hogy a testület legutóbbi döntése milyen hatással lehet a bíróságok további gyakorlatára.

A bírák hajlamosak arra, hogy azonos ügyeket azonos módon döntsenek el, fogalmazott Darák Péter az InfoRádiónak nyilatkozva. Ha egyes ügyekben a büntetésvégrehajtási bíró elé kerülő feltételes szabadságra bocsátási ügyekben azonos körülményekkel találkoznak, jó magaviselet, megfelelő pártfogói vélemény, sablonos pszichológiai megközelítés, akkor bizony bírói szemmel

nagyon nehéz egymással ellentétes döntéseket megindokolni

azonos körülmények fennállása esetén, hívta fel a figyelmet.

"A bíró ilyenkor hajlamos egyféleképpen dönteni. És, ha maga a törvény is kevéssé részletezi, hogy milyen eltérő körülmények eredményezhetnek eltérő döntést, nem ad elég részletes szabályozást a figyelembe vehető szempontokra, akkor egy ilyen döntési helyzet valóban gyakran vezet sablonos felfogáshoz" – jegyezte meg a legfelsőbb bírói fórum elnöke.

A Kúriának azonban az a felfogása, húzta alá Darák Péter, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem kötelező, hanem csupán lehetőség, magyarán a bírónak joga van akár csupa pozitív körülmény esetén is eltekinteni ettől.

Az elnök megjegyezte, a Kúria épp nemrégiben ismertetett hivatalos lapjában egy olyan alsófokú bírósági döntést, ahol mindenféle pozitív körülmény ellenére eltekintettek a feltétles szabadságra bocsátástól.

Darák Péter kérdésre válaszolva hozzátette, hogy ez természetesen nem kötelező iránymutatás a Kúria részéről, azonban nehéz is előírt direktívát hozni olyan esetben, amikor a bírót a rendelkezésére álló körülmények, bizonyítékok és adatok alapján mérlegelésre jogosítja. "Ez annyira egyedi döntés, maga a büntetéskiszabás is, de a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában hozott döntés is, amiről

nehéz általános értelemben kötelező iránymutatást megfogalmazni"

– fogalmazott, hozzátéve: de a Kúria azt mutatja, hogy lehetséges és követendő a bírói mérlegelésnek a kitágítása.

A Kúria elnöke végezetül egyetértett azzal, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya és jellege magában foglalja annak a társadalmi hatását is.

Vizsgálják az óvadék-ügyet

Darák Péter az InfoRádió Aréna című műsorában a Viking Sigyn kapitányának óvadék-ügyéről is beszélt, amit már a Kúria vizsgál. A legfelsőbb bírói fórum elnöke arra is kitért, hogy a törvény szerint az óvadék megállapításakor figyelembe kell venni a bűncselekmény súlyát is, ez a Habelány esetében kivételesen nagy.

A katasztrófáról szóló valamennyi hírünket itt találja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×